Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában
lyet 1876-ban létesítettek, 1877-ben a Szombathelyi Kereskedelmi Ifjúság Egylete, s ugyanebben az évben a Szombathelyi Mészárosok és Korcsmárosok Ipartársulata. Az egyes kisipari foglalkozási ágak társulatai társadalmi igényből fakadó társulások voltak, de rövid életűek, miután az állam a kisiparosság igényeit szolgáló törekvéseket az ipartestületek megalakításával maga kívánta szabályozni. 15 A dualizmuskori egyletek legszélesebb skáláját a szociális célú társulások jelentették. Ez az igény sem először a dualizmus korában jelentkezik. 1682-ben hozza létre már a város a Polgári Gyámoldát, akkor még a 14 elhagyottan élő városi polgár részére. 1824-ben létesül az Emberbaráti Egylet, majd annak kórháza 100 szegény sorsú beteg részére, melynek történetét és fejlődését több szakíró (Bencze József és mások) már feldolgozták. De éppen ez az egylet is olyan, hogy a dualizmus korában korábbi alapszabályait a társadalmi átalakulás igényeihez kívánja igazítani. így alapszabályain 1874-ben hajt végre komolyabb módosításokat. De ide tartozik az Óvoda Egylet is, mely 1840-es alapítású, s 1877-ben ez is a fejlődő társadalmi igényekhez alakítja működési feltételeit és rendjét Szombathelyi Gyermekkert Egylet címen. Ez utóbbinak történetét Fodor Henrik dolgozta fel a Vasi Szemle Kiskönyvtára sorozatban. E kategóriába tartozik az 1857-ben alapított Gizella Egylet is, melyet kifejezetten árva gyermekek részére hoznak létre, s tulajdonképpen az államilag létesített megyei árvaház alapításáig áll fenn. Ekkor utóbbi átveszi nemcsak összes szerepkörét, hanem a gondozásra rászoruló gyermekeket is. 16 Az 1870-es években létrejön a Jótékony Nőegylet 550 taggal, 1881-ben pedig a Szombathelyi Izraelita Jótékony Nőegylet. Előbbi a város katolikus vallású női társadalmának alapítása volt. 17 A teljességre törekvés igénye nélkül soroltunk fel társadalmi összefogással létesített olyan szociális célú egyleteket, amelyeknél hangsúlyozni kell, s ez talán minden dualizmuskori egyletre általában vonatkoztatható: bár alapszabályaik fő célja kifejezetten egyirányú, tehát vagy gazdasági, vagy szociális, vagy kulturális, e határok soha nem merevek, s úgyszólván minden egylet arra törekszik, hogy az élet egésze területén nyújtson valamit tagjainak. Hiszen a társadalom és tagok támogatására csak így számíthatott. Tehát úgynevezett „tiszta" egylet, melynek egyetlen célja lett volna, tulajdonképpen nem létezett. E formák az egyleteknél csak később, a társadalmi fejlődés második szakaszában, 1890 után válnak szét és tisztulnak le. Az egyesületi élet viszonylag szűkebb köréhez azok a kulturális célú társulások tartoztak, amelyekben ezen túl, elsősorban az egyesület anyagi előmozdítása céljából időnként szórakozási alkalmakat is teremtettek a tagok számára. Mivel különös részletességgel foglalkoztunk az olvasó egylettel, ez utóbbiak köréből mindössze egyet kívánunk megemlíteni, az 1850-ben alapított Dalárda Egyletet. 18 Ez kifejezetten polgári létesítésű egylet volt, megemlíteni azért érdemes, mert alapszabályaiban „Az egyesület czélja" című második fejezetben ezt olvashatjuk szó szerint: „Az egylet főczélja énekiskolát alakítani. "Majd a továbbiakban ezt találjuk: „Az énekiskolában minden egyleti tag, vagy hozzá közvetlen tartozó személy, és minden szegény sorsú tehetségdús gyermek a 19. szakasz értelme szerint, ingyen taníttatik." Az alapszabályokat nyomtatásban kiadta Darás Nepomuk János egyleti titkár. 271
