Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

nye. Szombathelyen Olvasó Kör címmel 1875-ben 170 taggal új kulturális célú társulás kezdi meg működését.

11 Pontosan nem lehet rekonstruálni már az átalakulást. Egy azonban bizonyos: a hivatását betöltött köznemesi alapítású egyletek szerepét fokozatosan veszik át a városi polgárság azon egyesületei, amelyekben az alapító köznemességnek már csak azok a tagjai vesznek részt, akik maguk is polgárosulnak. így a régi kaszinó egylet igen fontos szerep betöltése után átadja helyét a fiatal, erősödő és egyre egységesebb városi egyleteknek, melyek a megváltozott társadalmi viszonyok között a régi hagyományokon, de azokon sokat újítva kívánnak eleget tenni a kor követelményeinek. Ilyen értelemben is korszakhatárnak kell tehát tekintenünk az 1890. évet, melyet úgy jellemezhetnénk, ha nem is kötjük konkrétan ehhez az egy évszámhoz, hogy valami új szellemi erő kezd hatni, hogy milyen eredménnyel, annak alapos vizsgálata már külön tanulmány keretébe kell, hogy tartozzék. Végül még egyetlen megjegyzés. Az egylet jegyzőkönyveinek tanulmányozása során, legalábbis a vezetőségben nem találunk egyetlen egyházi személyt sem. Ennek oka sem egyértelműen egyszerű. Lehet, hogy voltak a tagok között egyházi személyek is, de semmi esetre sem voltak irányadók. Erre az egyház és püspökség nem is tartott igényt, mivel az egylet működésében nem merültek fel olyan gondok, szellemi irányvonalában sem, amelyek egy esetleges befolyást szükségessé tettek volna. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy 1890 után, amikor a Szociáldemokrata Párt helyi szervei megalakulnak, s amikor a gyáripar révén a munkásosztály is hathatósan színre lép, ez a tény kiváltja sokkal fokozottabban, főleg az ifjúság körében az egyház aktívabb befolyásolási szándékát, s ez különböző vallási egyletek alapításához vezet. Egyéb városi egyletek Az előzmények e kissé talán hosszúra nyúló vázolása a fentiek alapján egy egylet fejlődésének kiválasztását eléggé megindokolja. De lássuk most annak a 46 egyletnek csak vázlatos fejlődését és szerepét 1890-ig, amelyek valamilyen vonatkozásban befolyással voltak a város fejlődésére és támpontot nyújtunk társadalmi viszonyainak jobb és mélyebb megismerésére. A korai kapitalizmus korában a gazdasági célú egyleteknek igen nagy jelentősége volt. Ez így van még akkor is, ha a Vasmegyei Gazdasági Egyletet 1842-ben alapították.

13 Igaz ugyan, hogy első alapszabálya még csak a bor- és gyümölcstermesztés fellendítését tűzi ki célul, de ez egyre inkább bővül, 1890-ig egyre intenzívebben foglalkozik a mezőgazdaság minden ágának fejlesztésével, különösen pedig a szarvasmarha-tenyésztés elősegítésének kérdésével, az ugarolás megszüntetésének fontosságával s a pillangós takarmánynövények termesztésének kérdéseivel. Mindez természetesen akár a tárgyalt egyletnél is sok személyi és nézetbeli változást hoz, mely ezen túl az alapszabályok változásával is jár. így a Gazdasági Egyesület 1875-ben, majd 1881-ben hajt végre lényeges, a mezőgazdálkodás fejlesztését szolgáló változtatásokat. Előbbit a FM 1875 júniusában 1 6 672 sz. rendeletével hagyja jóvá, utóbbit 12 242/1881. sz. rendeletével.

14 269