Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

tényező az elbukott szabadságharc és polgári forradalom nem kis sebeinek begyógyítása, s kulturálisan ennek folytán a sok haladó egyéniségétől megfosztott, lassan nekibátorodó, s lassan új nemzeti életet kezdő, soknyelvű közösség produktuma, mely az osztálytagozódás, nyelvi különbségek közepette egy emberöltőn át kísérletezik megteremteni az egységes városi kultúrpolitika, kultúrszemlélet alapjait. Eredménytelenül. Az ok az egyesületi élet rendkívüli tagoltsága, az egyes társadalmi osztályok és rétegek, csoportok kulturális tevékenységének elszigeteltsége, melynek szintézisére, egységesítésére csak 1890 és 1 906 között történnek komolyabb kísérletek néha nem is kis eredménnyel. Végül a munkásosztály fellépésével, s a vele szembeni határozott és erőszakos elnyomással 1907-től ismét új fejezet kezdődik, melynek jellemzője az addig túlságosan liberálisan kezelt társadalmi tevékenység sokkal fokozottabb központi ellenőrzése, mely egyben már előrevetíti az első világháborúra való készülődést. Azét a világháborúét, amely gazdaságilag, társadalmilag oly súlyosan veti vissza, sőt semmisíti meg a dualizmus korának legpozitívabb törekvéseit, amelyeknek folyamatosságára nem könnyű később rátalálni. Egy azonban kétségtelen. A városi társadalom egységes ideológiai, kulturális bázisának kialakítása - átmeneti kísérletektől eltekintve - a dualizmus korában a legjobb szándékkal sem sikerült, még a dualizmus későbbi korszakában, a Vasvármegyei Kultúregyesület megalakítása után sem. A kiegyezés előtti egyesületi élet öröksége és hagyományai Szombathely mezőváros eddigi tudomásunk szerint - lévén püspöki földesura - a reformkorban megyeszékhely volta ellenére erős egyházi befolyás alatt állott. Ez a befolyás kiterjedt a városi élet minden területére. A Habsburg-ház iránti lojális megyei vezetés sem akart és kívánt ezen különösebben változtatni. Hogy mennyire nem, azt az a tény is igazolja, hogy a megye nemessége által 1793-ban létrehozott királyi líceum szellemi irányvonalában az egyházi vezetés erősen konzervatív jellegét engedte mindjobban érvényesülni. A püspökség beleszólt a tanárok kinevezésébe, személyük megválasztásába, tanterveinek összeállításába, s elüldözött több olyan személyt, akik a francia felvilágosodás nyomán haladó reformeszméket képviseltek.

2 Ennek ellenére az 1820-as években a Bitnitz Lajos által alapított „Magyar Társaság" a nemzeti kultúra megteremtésében jelentős szerepet játszott a város életében, ami az iskola irataiból derül ki, melyeknek alapján erről több tanulmány és feldolgozás is készült.

3 Sokáig általános volt az a nézet, hogy a Magyar Társaság, s mellette a magyar színészet (Dunántúli Színjátszó Társaság 1831) volt az a két társadalmi erő és mozgalom a város életében, amely a magyar nemzeti kultúra megteremtésén fáradozott.

4 Csak amikor kutatásaink során előkerültek a szombathelyi Casino Egyesület jegyzőkönyvei, akkor derült ki, hogy ez korántsem volt így.

5 Magát az egyesületet (egyletet) a különböző források a legkülönbözőbb néven említik. „Olvasó Egylet",

6 „Szombathelyi Casino Egylet",

7 de egyszerűen 263