Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

képp sikerült csökkenteni. Az 1840-es években is 100-nál több gyermeknek kellett egy teremben tanulnia átlagban, de hasonló a helyzet az 50-es években is {1845/46: 305, 1854/55: 562, 1858/59: 484 tanuló látogatta az iskolát).

60 Az elemi iskolai szabályzat VIII. fejezete a tanodák költségeiről, fölállításáról és a szükséges bútorzattal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a városi alsóés felsőelemi tanodák terhei egészen a községekre haramiának. A kegy- és földesuraknak azonban kötelessége az anyagi segítés, sőt magánszemélyek is hozzájárulhatnak az iskolafenntartáshoz. Szombathelyen a szegény sorú tanulók támogatására alapítvány volt (Simoncsics-alapítvány), az iskolát pedig szerződés szerint a városnak és a püspöknek közösen kellett fenntartania. Az iskolaépület átépítését és javítását a város költségvetéséből fedezték. Arról, hogy az iskola eszközellátásáról más is gondoskodott volna, nincs adatunk. (A püspök az egyik tanító fizetéséhez járult hozzá.) Az iskola felszerelési tárgyait a városi leltárakban tartották nyilván. Az 1853/54-es tanévben az első osztály „alrendezetében" a következő tételeket írták össze: „pad 14 (rossz), asztal 1 (rossz), faszék 1 (jó), számító fatábla 2 (jó), ABC tábla (2 magyar, 2 német) 4 (jó)". Első osztály „felső rendezet": „pad -, asztal 1 (jó), faszék 1 (jó), számító fatábla támasszal 2 (jó), vászontábla 2 (jó)". A második osztályban: „pad 28 (jó), asztal 1 (jó), faszék 1 (jó), számító tábla támasszal 1 (jó)".

61 Rendkívül szegényes berendezés! Az első osztály két csoportjának volt a legnyomorúságosabb a helyzete, hisz legalább húsz gyermeknek kellett egy rossz fapadban szorongania. Erre az 1854 / 55-ös tanulólétszámból következtethetünk, ugyanis ekkor az első osztály felső rendezetébe és a második osztályba (ők az előző év elsősei!) 285 tanuló járt (pedig némi lemorzsolódással is számolni kell a korábbi évhez viszonyítva), s nekik kellett 14 rossz padban elférniük! 1856 márciusában Szombathely város tanácsa az iskolailag hozzácsatolt Operinttel szerződést kötött az elemi fenntartásáról.

62 Az iskola személyi és dologi kiadásai évente kb. 3000 pengő forintra rúgtak. Óperint 90 forintot ajánlott fel a fenntartáshoz (az összeget az iskolásgyermekek szüleitől szándékoztak összeszedni), mely ajánlatot a város el is fogadta, s lemondott arról, hogy ezenkívül bármilyen címen hozzájárulást kérjen. 1857 májusában Táczy Sándor iskolagondnok megvizsgálta az iskolát abból a szempontból, hogy megfelelő-e a felszereltsége az oktatáshoz és kellően tiszta-e.

63 Az akkor már létező hat osztály (négy fiú és két leány) valamennyiében talált hiányosságokat. Nem volt megfelelő az asztalok, székek, táblák száma, hiányoztak a kalamárisok, porzótartók, szivacsok, egyik teremben sem volt seprű és kézi porzó. Az első osztályban két, falra szerelhető fogasra is szükség lett volna. Az iskolagondnok azt is feljegyezte, hogy a tanévben a tanítók a lajstromok és jegyzőkönyvek vezetéséhez még papírokat és tollakat sem kaptak. Erre a célra prizma nagyféle árkus (ord) papírt, 1 rizma közönséges fogalmazó papírt, egy egész doboz réz írótollat, egy tucat „veres", három tucat fehér rajzónt, 5 font írókrétát kell beszerezni. „Végre mindegyik tanító úr használatára, és így ötnek számára a zárt árnyékszékhez külön kulcs kéretik, 251