Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Lasics Judit: A Bach-kor iskolapolitikájának hatása a szombathelyi népoktatásra

osztálya időközben a felépült líceum épületében kapott helyet. 1847-ben a város a plébániakert egy részét megvásárolta, s így lehetőség nyílt az átépített iskola bővítésére.

55 A tanácsház udvari földszintes épületét emelettel toldották meg, s itt két helyiséget alakítottak ki. Az elemi iskola meglehetősen szűkös körülmények között a városi tanáccsal egy épületben volt elhelyezve. A tanács már 1846-ban tervezte, hogy megfelelőbb helyet keres magának, s jelenlegi tanácstermét és irodáját az iskola céljaira felszabadítja. A szabadságharc bukását követő évek azonban sem gazdasági sem politikai okokból (főleg ami a városházát illeti) nem kedveztek ezen tervek megvalósulásának. A rendszer a közigazgatás teljes átszervezésével, a tisztviselők lecserélésével, fokozott rendőri ellenőrzéssel, az egyletek betiltásával sem látta megnyugtatóan biztosítottnak ideológiája elfogadását, ezért tartotta fontosnak - mint az oktatásügy ideiglenes szabályozásában látható volt-, hogy törődjön az elemi oktatásüggyel. A felettes politikai hatóságok ennek jegyében igyekeztek rászorítani a községeket, hogy az általuk fenntartott elemi iskolák létének anyagi, tárgyi feltételeit - elsősorban a megfelelő épületet - biztosítsák. 1854 novemberében a szombathelyi cs. kir. szolgabírói hivataltól a járásbeli községek bírái körlevelet kaptak, melyben felszólították őket az iskolaépületekben tett javítások bejelentésére.

56 Szombathely 1852-ből és 1854-ből a líceum javításairól adhatott számot. Az elemi iskola állapotát középszerűnek minősítették, de az épület 1854-ben javításra, bővítésre szorult: „ ... augusztus és szeptember hóban a városi iskolaházban az iskolaszobák szaporittattak, ennél fogva újbóli építés, úgy javítás is történt, a kőműves, asztalos, vasárus, gerencsér, lakatos, üveges árjegyzékre és egyéb anyagok kiszolgáltatására a városi község pénztárából 350 pf31kr fizettetett ki". Egy 1854-ben keletkezett, az 1853/54. tanévre vonatkozó pénztári okmányból kiderül, hogy a városi iskola tárgyai 3 teremben voltak elhelyezve: 1. osztály alsó rendezet és 1. osztály felső rendezet; 2. osztály; rajziskola. Ez még az átépítés előtti állapotot tükrözi.

57 Az átépítéssel két teremmel szaporodott az iskola. 1857-ben az elemi iskolák összeírásakor arra a kérdésre, hogy milyen állapotban van az iskolaház, a következő választ adták: „Célszerűtlen, miután ebben a község tanácsterem, tanácsi irodák, pénztár, levéltár, őr szoba és úgy börtön létez", kz iskola ekkor öt, tanítás célját szolgáló helyiségből állt. Az első osztályosok terme különösen szűk és sötét volt. Az elemi iskola hatodik terme, mely a püspöki gimnázium földszintjén kapott helyet, s a negyedik osztályos fiúk tanultak benne, szintén sötét és nedves. A hat teremből két külön teremben tanították a lányokat.

58 Az 1860/61-es közigazgatási évre vonatkozó városi leltárak között felbukkan az elemi iskolai felszerelések tételes nyilvántartása. A dokumentum elsősorban az oktatás módszertanára, az iskola tárgyi ellátottságára kínál bőséges adatokat, e helyen csak azt említjük meg, hogy a leltár összesen hét teremben elhelyezett tárgyak jegyzékét közli.

59 Ebben az összeírásban ismét szerepel a rajziskola, ellentétben az 1857-essel, mely az elemi iskolai osztályok között nem tüntette fel, mivel nem is tartozott oda. A hat elemi iskolai tanterem imponálónak tűnik a kor iskoláztatási viszonyai között. A tanulólétszámokkal való egybevetés azonban azt bizonyítja, hogy a tantermi zsúfoltságot csak némi249