Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

törvényjavaslatot. Egyúttal Babarczy Antal, Csongrád és Tomcsányi János, Békés megyei képviselőket bízták meg, hogy az önmagukat megváltott jobbágyközségek kármentesítéséről, Tarnóczyt pedig, hogy a mágnások által szóba hozott további három kérdést illetően készítsen törvényjavaslatot.

221 Mindezek azonban nem hűtötték le a jobbágyfelszabadítást kimondó törvénytervezet elfogadása miatt elégedetlenkedő követeket és mágnásokat, akik ezekben a napokban is teljes erejüket és kapcsolataikat latba vetve igyekeztek a liberálisok prominenseit rábírni a március 18-án született határozat megváltoztatására. Ismeretes, hogy éppen e törekvések sikerének megakadályozására, és nem kevéssé az udvar várható kifogásainak leszerelésére a miniszterelnök március 23-án egy előre megfogalmazott körlevél kíséretében előzetes kihirdetésre megküldte a törvényhatóságoknak a közteherviselés bevezetését, az úrbéri viszonyok felszámolását és a tized megszüntetését tartalmazó, de az uralkodó által még nem szankcionált törvényjavaslatokat.

222 Érdekesség - bár nyilvánvalóan nincs összefüggés a két esemény között -, hogy Széli József Vas megye alispánja 1848. március 19-én, tehát még mitsem tudva az országgyűlés előző napon hozott történelmi fontosságú határozatáról, levéllel fordult Batthyány Lajoshoz, melyben felkérte a miniszterelnököt, hogy „ ... a köznép jövő sorsát közvetlen érdeklő s viszonyaival, vágyaival oly kényesen egybeszövődött úrbéri és adózási tárgyakra vonatkozó törvények rögtön halasztást nem szenvedő közhírré ... "

11

'

i tételéről gondoskodjon. Batthyány e lépése azonban nem szüntette meg teljesen azokat a nyílt és burkolt törekvéseket, melyek célja a március 1 8-i határozat tartalmi leszűkítése volt. Feltétlenül szükségessé vált a sebtében, és éppen ezért néhol pontatlanul fogalmazott törvényjavaslatban nem érintett kérdések tisztázása. Ebből a célból a követek a március 22-én tartott zártkörű megbeszélésükön - melyen valószínűleg részt vett Vidos József is ^

224 Tarnóczy Kázmért, Nyitra megye konzervatív követét bízták meg, hogy a Szentkirályi-féle javaslatban részleteiben nem érintett fontosabb kérdésekkel - így a legelőelkülönözéssel, a jobbágykézen lévő majorsági telkekkel, a faizási joggal, a hegyvámmal, a kisebb királyi haszonvételekkel és az irtványokkal - kapcsolatosan dolgozzon ki törvényjavaslatot. Tarnóczy az elkészített és a kormány, valamint az alsótábla illetékeseinek megkerülésével kinyomtatott tervezetét - mely több pontot is konzervatív szellemben kívánta a felszabadult jobbágyok jogait korlátozni - az alsótábla március 25-én tartott kerületi ülése vette tárgyalás alá. A liberálisok, élükön Kossuthtal hevesen támadták Tarnóczy tervezetét, melyet - bár pártolói is akadtak - végül a nagy többség elvetett.

225 Az országgyűlési követek többsége között az ez idő tájt kialakult hangulatot jól érzékelteti Vidos József Vas megyei követ március 22-én testvéréhez, Vidos Évához küldött levele, melynek túlnyomó része a jobbágyfelszabadítást tartalmazó törvényjavaslat megszületésével foglalkozott, és annak szükségességét így magyarázta: „A mostani lázas körülmények közt hozott törvények részint a nagy és kisebb földesurakat, részint de nevezetesen kevésbé a kisnemeseket terhelik. Azomban fontolóra kell venni és előforduló esetekben nékiek megmagyarázni, hogy a francia forradalom, úgy a legközelebb Bécsben, s 202