Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

Az alsótábla március 6-i kerületi ülésén a mágnások válaszüzenetének tárgyalása során a kezdeményezést egyre inkább magához ragadó Kossuth javaslatainak döntő részét elfogadva a követek úgy foglaltak állást, hogy a december 21-én tartott országos ülésük határozatával lényegében azonos alapelvekre épülő törvényjavaslat elkészítésével az országos választmány helyett a kerületi jegyzőt, Szentkirályi Móricot bízzák meg. Kossuth nyomán az alsótábla tág lehetőségeket kívánt biztosítani a jobbágyoknak az országos becsléssel megállapított váltsági összeg kiegyenlítésének módját illetően. így lehetővé akarták tenni, hogy a jobbágyközségek a közös föld egy részének átengedésével egalizálják a megváltás díját, vagy a jobbágyok a kilencedet akár szemben, akár pedig a robottal együtt pénzzel váltság meg. Az ülés Kossuth egyetlen, a Bónis Sámuel még 1847. december 6-án és 10-én tett javaslatát felelevenítő indítványa nem kapott többséget. Kossuthnak azonban sikerült azt elérnie, hogy a tervezett törvényjavaslat bár nem szólt a kuriális jobbágyok és zsellérek felszabadulásáról, de nem is zárta ki ennek lehetőségét.

202 Szentkirályi a megbízatás alapján március 10-ére elkészítette 66 §-ból álló törvényjavaslatát, melyet kinyomtatása után a március 14-én délelőtt tartott kerületi ülésen követtársai elé terjesztett.

203 A március 13-án lezajlott bécsi forradalom hírének a diéta színhelyére való megérkezése után merőben új helyzet állt elő, s a Szentkirályi által benyújtott úrbéri tárgyú törvényjavaslatot az alsótábla félretette, mert teljes figyelmét a március 3-i felirati javaslat ismételt tárgyalására és értelmezésére fordította. Ennek befejeződése után a felirati javaslatot az időközben összeült főrendek is minden ellenvetés nélkül elfogadták, majd a két tábla saját tagjaiból kijelölte azt az összesen 72 személyt, aki a feliratot másnap Bécsbe, az uralkodóhoz vitte.

204 Az alsótábla ülésén állt elő Bernáth Zsigmond, Ung megye delegátusa azzal az indítvánnyal, hogy az alsótábla követei - tekintettel a helyzet különleges mivoltára és a tárgyalt kérdések nagy horderejére - a szokásos, egyéni megfogalmazású követjelentések helyett ezúttal egységes szövegezésű jelentésben tájékoztassák kiküldőiket, de egyben az ország közvéleményét is a diétán lejátszódott eseményekről. A követek Bernáth javaslatát elfogadták és a jelentést Kossuth instrukciói alapján Szentkirályi még március 14-én este el is készítette.

205 Március 15-én reggel a küldöttség elindulása előtt az alsótábla még egy ülést tartott. Ezen először a Szentkirályi által formába öntött nyilatkozatot fogadták el, melyben a követi kar a törvényhatóságok mellett az ország közvéleményének támogatását is kérte, amikor kijelentette, „... hogy alkotmányunk szilárdítására, kiterjesztésére, átalakítására célt érni alkotmányos úton teljes reménye van, ha a nemzet bizodalmától törekvéseiben támogatva lesz. ^

206 E nyilatkozat jobbágyfelszabadítással foglalkozó része minőségi előrelépést rögzít a kérdésben, miután kijelentette, hogy az alsótábla határozatot hozott az általános örökváltság bevezetéséről valamint a földesurak állami kármentesítéséről. A Szentkirályi által még március 14-én megfogalmazott, majd másnapra kinyomtatott nyilatkozat ugyanis megelőlegezte a követek hozzájárulását az állami kármentesítéssel történő általános örökváltság támogatásához, mivel az alsótábla tagjai az ezt tartalmazó javaslatot és a Szentkirályi-féle nyilatko198