Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

gyűlés további felszólalói egyetértettek, hogy a földesurak kármentesítéséhez az állam valamilyen közbenjárása, segítsége elkerülhetetlen, mivel a jobbágyok döntő hányada képtelen lenne önerejéből előteremteni a megváltás pénzügyi fedezetét. A vita során többféle elképzelés hangzott el: volt aki az egyes jára­dékfajták szerinti fokozatos megváltást indítványozta, s volt, ki a jobbágyok­nak adandó 100 millió forintnyi kölcsön biztosításával, és a kölcsön kamatá­nak negyven esztendőn keresztül a kármentesítésre való fordításával kívánta a kérdést megoldani. Végül Széli József első alispán Kossuth elképzelését ismé­telve azt javasolta, hogy a kármentesítés anyagi bázisát egy országos pénztár felállításával kell megteremteni, mely országos pénztár létrehozásához neme­sek és nem nemesek egyaránt hozzájárulnak. Széli indítványát a közgyűlés résztvevőinek többsége elfogadhatónak tartotta, ám ekkor az ülésen elnöklő főispáni helytartó, gr. Zichy Félix óvást emelt arra való hivatkozással, hogy az alispán előterjesztése már az adózás és a közteherviselés tárgykörébe vág, és a megyegyűlés e kérdésben - lévén az sokakat érintő közügy - csak széleskörű tájékozódás és alapos megfontolás után dönthet. Rövid vitát követően az ad­minisztrátor véleménye többséget kapott, ám a közgyűlés - megakadályozva, hogy a kármentesítés kérdésében gyakorlatilag megszületett döntést gr. Zichy Félix e taktikai lépéssel elodázza vagy esetleg megvétózza - páratlan megol­dáshoz folyamodott, és egy alternatív határozatot hozott. E szerint amennyi­ben Vas megye országgyűlési követei a későbbiek során olyan tartalmú utasí­tást kapnak, mely a közteherviselés bevezetésének támogatását írja elő szá­mukra, akkor instrukciójuk az lesz, hogy az általános örökváltság nyomán szükségessé váló kármentesítés anyagi alapját jelentő országos pénztár felállí­tásához vagyoni helyzetük alapján megállapított kulcs szerint nemesek és nem nemesek is hozzájárulnak. Ha pedig a közteherviselés elve nem jutna többség­re Vasban, akkor a megye követutasításába az kerül majd, hogy a földesurak kármentesítése egy országos hitelbank segítségével történjen, melynek fede­zete az egész nemzet vagyona lesz. 182 A kötelező örökváltság bevezetése nyomán a földesurakat illető kármente­sítés módjának és a közteherviselés elvének összekapcsolását kimondó hatá­rozat kétszeresen is fontossá tette utóbbi kérdés tárgyalását, melyre az 1847. augusztus 9-i Vas megyei közgyűlésen került sor. A közteherviseléssel kapcso­latosan Vasban a konzervatív és a liberális álláspont teljes összhangban volt egymással, s így az illetékes választmány előterjesztését egyhangúlag és min­den változtatás nélkül fogadták el a közgyűlésen megjelentek. Az országgyűlé­si választmány javaslata és a megyei közgyűlés e határozata nyomán a Vas megyei követutasítás a közteherviselés bevezetésének és egy számadási fele­lősség mellett működő országos pénztár felállításának támogatását vagy kez­deményezését írta elő a követeknek. Az utasítás szerint a pénztár tőkéjét ­mely a nemesek és nem nemesek vagyoni arány szerint fizetett adóiból szár­mazik- részben a megyei házipénztár kiadásaira, részben pedig az országgyű­lés által meghatározott további célok, szintúgy a diétán elfogadott feltételek szerinti megvalósítására lehet fordítani. A Vas megyei közgyűlés és az or­szággyűlési követeknek adott utasítás a legsürgetőbben megoldandó ilyen fel­adatnak az általános örökváltság kimondása következtében a földesurakat ille­195

Next

/
Oldalképek
Tartalom