Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

Az örökváltság kérdése a tárgyban kiadott Vas megyei utasítás elfogadása és az új követ kijelölése előtt két nappal, azaz 1839. szeptember 7-én napirendre került az országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén. Ekkor először báró Wenkheim Béla, Békés megye követe az engedőleges, Beöthy Ödön, Bihar megyei követ pedig a kötelező örökváltság legalizálását indítványozta. A vitában - utasítás hiányában is - két alkalommal szót kérő Zárka mindkétszer az engedőleges örökváltság mellett nyilatkozott. Az ülésen kényszerűségből egyedül jelenlévő vasi követ második felszólalásakor - emlékeztetve az alsótábla tagjait az 1832/36. évi országgyűlés óta megkötött és a legfelsőbb jóváhagyást is elnyert örökváltsági szerződésekre - azzal érvelt, hogy az engedőleges örökváltság elvének törvénybe iktatása valójában csak a már meglévő gyakorlatot szentesítené. Az ülésen végül csak báró Wenkheim javaslatáról szavaztak, melynek során az 34 megye - közöttük az utasítás nélkül is voksoló Zárka Sándor-támogatásával, 11 ellenében többséget kapott.

120 Az alsótábla 1839. október 7. és 10. között tárgyalta először országos ülésen az 1832/36. évi diétán megszületett úrbéri törvénycikkelyek kiigazításának kérdését.

121 Ennek során az október 9-i ülés napirendjén szerepelt az 1836 : VIII. te. 2. §-ának módosítása. A vita során több mint negyven felszólalás - közöttük az újonnan delegált Vas megyei követé, Bertha Antalé - hangzott el. Bertha a természetjogra, az egyén és a nemzet közös érdekeire való hivatkozással kiállt az engedőleges örökváltság bevezetése mellett, egyszersmind kijelentette, hogy megyéje - amennyiben a szeptember 9-i kerületi ülésen kialakított többségi véleményt az országos ülés nem erősítené meg - bizonyos kompromisszumok elfogadására is hajlandó.

122 Bertha elmondta, hogy Vas kész azzal a megszorítással is támogatni az örökváltságot, hogy mindaddig, amíg az ősiséggel kapcsolatos törvénycikkely átdolgozása meg nem történik, addig az örökváltsági szerződések csak úgy tétethessenek, mind a nemesi birtokra nézve, hogy ti. csak a kir. tábla előtt ex negleeta praemonitione és ex praejudicio invalidáltathassanak.. . ",

123 azaz vonatkozzon reájuk, helyesebben a szerződésekben érintett földekre az elmulasztott felkínálásból és sérelemből adódó hatálytalanítás, érvénytelenítés törvényes lehetősége. Bertha egyúttal közölte, hogy Vas megye elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a hitbizományi javakat érintő örökváltsági szerződések esetében a szerződő földesúr a megváltási tőke helyett csak annak kamatait kaphatja kézhez.

124 A magyar országgyűlés alsótáblájának 1839. október 9-én tartott országos ülésén a követek többsége által elfogadott és a főrendekhez továbbított törvényjavaslat azt tartalmazta, hogy az 1836 : VIII. te. 2. §-át egy olyan szakasszal kell kiegészíteni, mely lehetővé teszi, hogy a jobbágyok úrbéres tartozásaikat, szolgáltatásaikat és adózásaikat egy, a földesúrral történő szabad egyezkedés során megállapított, s örökös szerződésben rögzített pénzösszeg lefizetésével egyszer és mindenkorra megváltsák. A törvényjavaslat a földesurakat illető kisebb királyi haszonvételek örökös megváltását nem kezdeményezte, és az örökváltságra lépő jobbágyokat volt földesuruk joghatósága alatt kívánta hagyni.

125 A követi tábláról az 1832/36. évi országgyűlés úrbéri tárgyú törvénycikkelyeinek korrekciója tárgyában a mágnásokhoz továbbított törvényjavaslat első 185