Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Tilcsik György: Vas megye és az örökváltság kérdése a reformkori országgyűléseken

pedig „... alapulni kell tehát a jelenkor intézeteinek is.'

ns Ezt pedig nem szolgálná az engedőleges örökváltság bevezetése, mert „ ... a behozni szándékozott örökös felváltásbeli szerződések, melyeket a törvény egyenesen megengedné, s melyekben a földesúri jussnak nemű képzete még fenn maradna, semmi szín és mód alatt nem lennének többé felbonthatók... ".

74 A mágnások újólag utaltak arra is, hogy az alsótábla többsége sem kívánta a kisebb királyi haszonvételek örökös megváltását törvénybe iktatni. Miután pedig a kisebb királyi haszonvételek ugyanúgy a nemesi tulajdon részét képezik, mint a jobbágyok által birtokolt telek és az azok után járó úrbéres szolgáltatások - szólt a mágnások okfejtése - mindkettőre érvényes az ősiség. Ez pedig azt jelenti, hogy - s ezt a követi kar is elismerte a kisebb királyi haszonvételek örökös megváltásának tilalmazásával - egyik sem lehet örökös adásvétel tárgya.

75 A főrendek -fejeződött be harmadik válaszüzenetük - a rendszeres bizottság úrbéri tárgyú javaslatában szereplő, „ ... az esztendőben tartozások eránt kötendő örökös szerződések által már annyira biztosítva látják a jobbágyok sorsát, amennyire ezt az ország mostani á/lapotja, s az ősi alkotmány megengedik, és a jobbágyság fe/segé/lése java/ja...", ezért az úrbéres tartozások, szolgáltatások és adózások örökös megváltásának engedélyezését „ ... sem az ország alkotmányával megegyezőnek, sem pedig célerényosnak nem tartják.. .",

76 Miután az alsótábla 1833. november 6-i kerületi ülésén lezajlott szavazáson - melynek során Vas követei ragaszkodtak korábbi álláspontjukhoz - a többség, nevezetesen 31 megye 14 ellenében továbbra is fenntartotta eredeti véleményét az örökváltsági szerződésekkel kapcsolatosan,

77 a kérdés negyedszer került az alsótábla országos ülése elé. 1 833. november 9-én a követek nagy része szembehelyezkedett a mágnások harmadik válaszüzenetének tartalmával, csupán néhányan - közöttük immáron menetrendszerűen Széli Imre -fejtették ki ellenvéleményüket. Széli e rövid felszólalása új elemet nem tartalmazott, csupán az előzőleg is emlegetett érveket ismételte amikor kijelentette: „ ... küldői a javallott örökös szerződéseket a törvényes örökösökre nézve felette sérelmesnek tekintvén, azoknak megállapításába e helyen, mielőtt az ősiség kérdése annak rendi szerint el nem határoztatik, meg nem egyeznek, hanem ebbéli szerződéseket a szerződést tevő földesúr élte napjáig tartandónak jelenteni kívánják.

,f7B A november 9-i országos ülésből a főrendekhez átküldött negyedik üzenetében az alsótábla felsorakoztatta a már korábban is kifejtett érveket, és a mágnások harmadik válaszában felhozott egyetlen új ellenvetésre úgy reagált, hogy éppen ezért lenne szükséges az örökváltsági szerződéseket legalizálni, nehogy a jobbágyok uzsorások kezére jussanak, mely veszély különösen fennáll abban az esetben, ha a szerződések ideiglenesek vagy ha örökösek, de a földesúr örökösei által bármikor felbonthatók lennének.

79 A követek negyedik úrbéri tárgyú üzenete egyúttal rámutatott arra is, hogy az úrbéres szolgáltatásikat, tartozásikat és adózásaikat egyszer és mindenkorra megváltó, s így magukat örökre felszabadító ill. a szolgáltatásokat örökös szerződésben kikötött, és évente egyszeri pénzlefizetéssel törlesztő jobbágyok helyzete között „ ... a polgári élet minden érdekeiben vajmi nagy a külömbség."

80 Hiszen míg utóbbi csak puszta bérlője, addig előbbi már tulajdonosa is az általa művelt földterü179