Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig

Már 1787-re „eltűntek" a számottévő nemes birtokok 6 helységből: Vasdobra, Malomgödör, Toka, Gedőudvar, Határfalva, Matyasóc. A Lipics, Kregár, Rogán, Kenessey család Mura vidéki birtokviszonyaival kapcsolatban már volt erről szó. Az uradalmi javak növekedése feltételezi a két tény összefüggését. Birtoktalan nemeseket szintén találtak a különböző összeírások a térségben. 1754-ben a mezővárosban négyet, de a népszámlálás már nem találta ott őket. 1 787-ben Békatón (Krottendorf) 2, Matyasócon 1, Alsószölnökön 1, Határfalván 17 nemes férfi élt.

46 Miből? Szőlőművelésből, amennyire későbbi adatokból következtetni lehet erre. A 19. század elején Békatón Dómján Ferenc, Matyasócon Zelkó Ferenc rendelkezett pár kapás szőlővel. A nemes Doupona család 5 tagja azonban egyértelműen jobbágynemeseknek számított, mert nem saját, hanem hegyvámos szőlőt művelt Sinersdorf faluban és Vasdobrán. Egyikükről még azt is feljegyezték, hogy „zsellérségben lakik".

47 A Nádasdy uralta zónában nincs nyoma jelentős köznemesi javaknak sem a 18. sem a 19. században. Határsávjában azonban beolvasztott néhány kisebb birtokot a lendvai uradalom. Musnán a korábbi 16 hold úrbéres földje a kétszeresére növekedett, Zenkócon 1 5 hold kisnemesi kuriális terület az új szerzemény. Korongon mélyen behatoltak a Batthyány-Szapáry érdekkörbe. Ott a régi 9 közbirtokos közül az „eltűnt" háromnak telkeit szerezhették meg, 6 % jobbágyhelyet.

48 Viszont kis fundussal és tartozékkal rendelkező taxás nemesekről tudósítanak a 18. századi források. 1754-ben Felsőlendván 2, Füxlincen 1, Korosecen 2, Macskócon 2, Nagydolincon 4, Noszkován 1, Pecsarócon 3, Pertocsán 1, Rogasócon 1, Roprecsán 1, Szerdicán 3, Alsó- és Felsőszlavecán 1-1, Vidoncon 1, Vecseszlavecen 1, összesen 25 ilyen családról tudunk. Ezenkívül 24 zsellér állapotú nemesről nagyjából ugyanott.

49 Az 1 787-es adatok már létszámcsökkenést mutatnak.

50 A 19. századra egyetlen hant föld sem maradt taxás nemes nevén. Az unokák nemzedéke jobbágytelket vállalt, vagy hegyvámos szőlőt. 1834-1844-ben 22 jobbágynemes jutott el a deklasszálódás legalacsonyabb fokára. Itt is szétburjánzó rokonságot találunk a családnevek alapján. Furcsa iróniája miatt egy példát érdemes kiemelni. Büdincen nemes Nemes János kényszerült erre a megélhetésre. Egyedül az ő fia talált kivezető utat a sanyarúságból: ifjabb nemes Nemes János kovácsmester lett Nagysálon. Hidegkúton (Vas-) egy nemes vadász és egy harmincados bizonyára nagyobb társadalmi megbecsülést élvezhetett.

51 Alsó-Őrség csekély számú nemessége mostoha természeti adottságokkal küszködött megélhetéséért. Sok tisztázatlan kérdés merült fel velük kapcsolatban. A múlt, a hagyomány ereje magyarázza meg, miért különbözött annyira a 18 Zala, Kerka, Kerca menti falu környezetétől. A határőrök utódai sohasem felejtették el a szabad katonaparaszti életmód emlékét. Osztályharcuk országosan is példátlan formát öltött, s a Batthyány uradalmakon belül egyedülálló helyzetet teremtett. Az Őrség népe évszázados pereskedéssel minden lehetséges módon és fórumon megpróbálta jogi bizonyítékát keresni szabadságának, önkormányzati jogának.

52 Ebbe a szívósan ellenálló, szervezett, kollektív fellépésre képes jobbágy környezetbe illeszkedett be az a maroknyi réteg, amely ugyanolyan paraszti életmódot folytatott, de birtokában volt a nemesi szabadságnak. Az egyik felmerülő kérdés a folytonosság egy kiváltságos csoport ese153