Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Wirth Zsuzsanna: A nemesi kisbirtok differenciálódása Vas megyében a XVIII. sz. közepétől a polgári forradalomig

ten, az 5-0 holdas kategóriában stabilizálódott az 1840-es évekre.

28 Az itt élő mintegy 700 család számára szegényparaszt életszínvonalat nyújtott tehát a „kiváltságos rendhez" és az „uralkodó nemzethez" való tartozás. Zárt közösségre utalnak a csakis itt tapasztalható sajátosságok. Hiányoztak az extraneusok, de a helybéliek sem szerepelnek így a környéken. Nem kerestek otthonukon kívül megélhetési lehetőséget, mert tartós távollétet csak elvétve jeleztek összeírások. Valami megoldást tehát helyben kellett találniuk a szegénység enyhítésére. Elsősorban az állattartás jöhet számításba, mert az % holdas zselléreknek is volt legalább 1 tehenük. A „nemes közönség" többféleképpen segíthetett magán a természeti adottságokat kihasználva, ahogy Mária Terézia megújító adományleveléből következik: „... legelőkkel, erdőkkeh patakokkal, szőlőkkel,... halastavakkal, halászattal.. ,"

29 Felsőőrön és Őriszigeten nem jelentkeztek agilisek, csak Alsóőrön. Ott egy évtized alatt 19-ről 31-re emelkedett a számuk a 19. század első felében, de így is hatszor többen maradtak a nemesek. Minden agilist nemes felesége javaival írtak össze, nagyon ritka az ilyen házasságból származó örökös tulajdonjoga.

30 Jobbágyi összekötő láncszem a felső-őrségi kuriális falvak és a szórványtelepülés övezete között. A lakosság % része itt is nemesi communitasba tömörült. A nagyobb létszám fokozta életképességüket, a nemes háztartások száma megduplázódott a vizsgált időszakban: 26-ról 54 -re emelkedett. Az erős differenciálódás viszont megbontotta soraikat. Itt gazdálkodott a környék leggazdagabb taxás nemese 1 9 holdon.

31 A Borostyánkői-hegység környékén találhatók azok a falvak, amelyeknek jobbágyai elsőként éltek a megváltás lehetőségével, mert ehhez elegendő anyagi erővel rendelkeztek. Felsőlövővel kezdődik a „szabad váltságos helységek" csoportja fel az északi megyehatárig: Határfő, Borhegy, Borostyánkő, Sóshegy, Máriafalva, Fehérpatak, Szépúr. A helyi jellegzetesség egyrészt az együttes megváltásban rejlik. Másrészt abban, hogy gazdasági erejük meghaladta a mikrotáj nemes vagy agilis lakosságáét. 40 000 ezüst forint váltságdíj kifizetése ezt eléggé meggyőzően bizonyíthatja.

32 Vas megye délnyugati része Vas vármegye délnyugati negyedében mutattak leginkább heterogén képet mind a tájat alkotó és alakító természeti tényezők, mind a társadalom szerkezete, a település típusai, a néprajzi arculat, a nemzetiségi és vallási összetétel. 190 helység szerepelt felmérésemben: 6 oppidum, 182 falu, 2 praedium. Egyetlen fontos vonatkozásban beszélhetünk egységes jelenségről. Szentgotthárd mezőváros kivételével mindenütt megtörtént az úrbérrendezés Mária Terézia rendelete alapján 1 767-69 között.

33 Tehát nem találhatunk itt olyan nemesi falvakat, amelyek nagyobb részben kuriális ingatlanból állnának. A köznemesség alsó rétegeivel szórványos település formájában, a mezőgazdasági népességen belül mindenütt kisebbségként találkozunk. A nagybirtok ereje és terjeszkedése éppolyan egyértelmű ebben a térségben, mint az északnyugatiban, de a Batthyány dinasztiának itt erősebb vetély148