Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)
Borsa Iván: Vas vármegye címere
dunk - még a halnak uszonyait is ki lehet venni, s világosan látjuk, hogy a hal teste (heraldikailag véve) jobbról balra fordul úgy, hogy feje alul szembe látható."™ Csánki Dezső 1911 -i előadói tervezetében e kérdésről így ír: ,A madár csőrében tartott tárgyat illetőleg most sem mondhatok egyebet, mint amit az Országos Levéltár ... korábbi jelentésében az akkor rendelkezésére álló adatokból megállapított, hogy ti. a kérdéses tárgy más, mint hal alig lehet. Semmi esetre sem valami vasbunkó, mint a kiküldött állandó választmány javaslata állítja, mert az archeológia ilyen harci vasbunkót hazánkból egyáltalán nem ismer. ' m Ezt követően - immár lényegesen több adat birtokában - Tagányi a daru csőrében levő tárgyról így írt: Az ősi címer daruja valami hal vagy cövekszerű tárggyal, az 1837. évi pecséten sem változott, kivéve, hogy a magasabbá lett vár miatt jóval kisebb lett, ... s az eddigi cövek helyett vaslécekből álló köteget (mely alul-fefül pánttal van összekötve) adott a daru csőrébe, így akarván a vármegye címerét minden áron annak nevével kapcsolatba hozni." Az 1860-as években keletkezett pecséteken levő strucc viszont patkót tart a szájában. 51 Az 1867 utáni címerképek elhagyták a struccot és patkóját, de - mint láttuk - az új címerképek madarát nem sikerült azonosítani. A madár csőrében levő tárgy viszont változik. „így az 1867 körüli pecséten e tárgy egyenes cövekforma, az 1872. és 1876. évin inkább valami görbe kard hüvelyének látszik, a jelenleg (1914) használt pecséten pedig a madár csőrében egyáltalán semmit sem tart. '^ 2 Az Országos Levéltár 1 915-i javaslata szerint a jobbra fordult, természetes színű daru csőrében cöveket tart. 53 d) A sisak, a sisakdísz és a sisaktakarók. A vármegye nem gondolt sose si- i sakra és sisakdíszre, ilyeneket nem is javasolt. E megfontoléában bizonyára az vezette, hogy címerét csak az. 1550-es években készült pecsétnyomó tartotta fenn, amely ezeket az elemeket, bizonyára a pecsét viszonylag kis mérete miatt, mellőzte. 54 Tagányi már 1898-i véleményében úgy foglalt állást, hogy „sisakot, koronát, foszlányokat és oromdíszül a címer madarát a restaurált címerben bátran lehetne alkalmazni. ,<55 Csánki 1911-i előadói tervezetében már cáfolja a címerképre szorítkozó vármegyei elgondolás érveit. ,A törvényhatósági bizottság határozatához fűzött indoklásnak a címersisakra és sisakdíszre meg a sisaktakaróra vonatkozó megjegyzései sem helyesek, mert nem egy királytól adományozott olyan vármegyei címert ismerünk, amelynek sisakja, sisakdísze (olykor koronája) és takarója is van." Indokolásul felsorolja Somogy (1498), Abaúj, Árva (1598), Bars (1552, 1668, 1846), Gömör és Kis-Hont (1836), Hont (1550), Komárom, Liptó (1649), Trencsén (1650), Turóc, (1710, egyszerre három sisakdísszel), Zemplén (1550) és Zólyom vármegyéket, ahol a címereslevelek e címerrészekre is kiterjednek. Majd e fejtegetést így fejezi be: „Igen valószínű, hogy Vas vármegye ismert címeres pecsétjein csupán technikai okokból mellőzték a sisakot és a takarót s alkalmazták csupán a látható pajzsszerű keretet. '^ 6 15
