Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században

A városi közgyám tisztét ellátó generalis tutor a felügyelete alatt álló árvák vagyonának kezelését is végezte. A bevételek fontos és állandó forrását képezték a 6%-os kamatra adott kölcsönökből származó bevételek, melyekről a generalis tutor rendkívül részletes kimutatásokat készített. A generalis tutort mint rendes városi tisztviselőt a többi hivatalnokkal együtt Szent György napkor választották. E hivatalt első ízben 1766-ban töltötték be választással.

88 A városi kálváriatemplom alapítvány-pénztárának kezelője a kálvária curator vagy más néven administrator illetve gondviselő volt. Az alapítvány létrehozatalának célja az 1752-től csaknem két évtizeden át készülő kálváriatemplom karbantartása majd működtetése volt. Az alapítvány-pénztár állandó forrásai között találjuk a polgártaxa összegének bizonyos hányadát, később az alapítvány összegéből nyújtott kölcsönök kamatait valamint a pénztár illetőleg a kápolna javára tett alapítványok és hagyatékok összegét. A pénztár curatorat 1 788-tól kezdve a városi közgyűlésen választották.

89 Hasonló célt szolgált és hasonló módon működött a piaci kápolna alapítványi-pénztár. A két kápolnapénztárt gyakran egy személy kezelte, de 1 788-ban a piaci kápolna adminisztrátorának is külön személyt választottak.

90 A kápolna 1817-ben tűzvész martaléka lett.

91 A városi ispotály működésével kapcsolatos számadásokat az ispotály sindicus vagy administrator készítette. Az ispotály működtetése és fenntartása szintén alapítványi pénzekből történt. Pénztárának bevételi forrása a 6%-os kamatra adott kölcsönök visszatérítéséből származott, de sok polgár tett jelentékeny összegű adományt a város elesettjei részére.

92 A városi hadnagypénztár állandó forrása a polgárjogot elnyerni akarók által fizetett- polgártaxa részét képező- pénzösszeg volt, melynek egyszeri lerovásával az újdonsült polgárok mentesíthették magukat a hadnagyi tisztségek viselése alól. A lámpapénztár a város közvilágításához szükséges bevételeket és kiadásokat tartalmazta. Sem a hadnagy-, sem a lámpapénztár kezelésére nem alkalmaztak külön személyt, ezek az összegek közvetlenül a domesticus perceptor kezéhez folytak be. Ehhez hasonlóan, a város erdeiben történt favágásokról és a szedett rőzsével kapcsolatos bevételekről készített elszámoláshoz sem alkalmaztak külön személyeket, hanem az erdőispánok jelentései alapján a domesticus perceptor, mint fainspektor kezelte a bevételeket.

93 A városi erdőben történt sertésmakkoltatással kapcsolatos bevételek és kiadások számadásai anonym módon készültek, ennek alapján feltételezzük, hogy a kevésbé jelentős összegek számadásait, közvetlenül a beérkezéskor a domesticus perceptor készítette.

94 A városi nagyharang bevételei a halotti harangozásokért fizetett összegek voltak. A kiadásokat a harangok karbantartására és új harangok készítésére fordították. Önellátó pénztár volt, és a 18. sz. végén, amikor a városi templomot lebontották, megszűnt.

95 Kezelésére külön személyt nem alkalmaztak. Feltehetően a város hadnagyai kezelték a jövedelmeket.

96 Kisebb tételt képezett a városi jövedelmek között a vendégfogadóból származó jövedelem melyről a kocsmáros vezette a számadásokat. 1 762 után azonban, a város, feltehetőleg gyakorlatias okokból, az egy összegben történő bérbeadás rendszerét alkalmazta.

97 133