Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Feiszt György: Szombathely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII—XVIII. században

gistratus fokozatosan felfelé srófolta a purgerpénz összegét. 1708-ban 3-ról 5 forintra,

25 1 735-ről 5-ről 9-re,

26 majd harminc év múltán 9-ről 12 forintra emelkedett a purger taxa.

27 Hogy ebben a folyamatban a tanácsosok kapzsisága is szerepet játszhatott, azt az is bizonyítja, hogy statútum született: tanácsuraimék a purgerpénzből ezután ne részesüljenek, az a városcassáé legyen.

28 Közvetlenül a bíró kezéhez számoltak el a pénzzel a vásárbírák és a bormesterek. A malomgazda feladata volt az őrlésből származó jövedelem mellett a várföldekről, a városháza földjeiről és a sörárulásból befolyt pénzekről elszámolást készíteni és azt a bíró elé jóváhagyásra beterjeszteni.

29 „Ha valamely számadó a bíró által kijelölt napon nem számol el 12 forint büntetést fizet és behajthatók a restanciák is.

rri0 Az 1625. évi statútum e kívánalma alapján vizsgáltuk meg a város bor- vagy akoló-mestereinek tevékenységét. A bormesterségre általában két tanácsost választottak meg akiknek fizetség nem járt. A kocsmák rendjére is felügyelniük kellett egy hónapig, azután másokat választottak.

31 165^3-ben már hordónként egy meszely borral kellett megfizetni fáradozásukat.

32 A bormesterek minden hónap végén tartoztak számadást adni.

33 A bormester akoláskor köteles volt rovást, jegyzéket felvenni a gazdánál. Ennek egyik példánya a helyszínen maradt, hogy az ellenőrzést lehetővé tegye. Aki restanciában volt nem mérhetett bort amíg tartozását meg nem fizette. Ha a gazda akolás után nem maga mérte a bort, hanem kocsmárost fogadott, akkor is neki kellett számot adnia a bormesternél. 1633-ban akónként 8 dénárt kellett a városnak az árulásért fizetni.

34 Az akolómesterektől elszámoláskor restanciát nem fogadtak el, mivel ennek beszedésére fel voltak hatalmazva.

35 Egy 1648-as statútum kimondta: „ha a bormesterek idegen eredetű bort találnak száz büntetéspénzt szedhetnek be, melynek fele őket illeti."

3

** Hitelesítetlen vagy hamis meszellyel mérők 1 2 büntetéspénzt tartoznak fizetni.

37 A pénzügyekért a bíró anyagilag is felelősséggel tartozott. Hivatali évének lejártakor köteles volt számadásaival a város és a tanács elé állni. A jegyzőkönyvekben fennmaradt az a sok vita, amely a bírók számadásainak hiányossága, vagy el nem készülte miatt keletkezett. „A régi bíró két héttel Szent György napja előtt bíróságáról számot adjon" mondja egy 1659-es statútum.

38 Mégis gyakran előfordult, hogy a bíró hivatali idejének elteltekor sem tudott elszámolni. 1701-ben már ilyen határozat született: „a mostani és előző bírák számadásra köteleztessenek".

39 E határozatoknak nem lehetett sok foganatjuk és a bírók elszámolással szembeni ellenállására mutat, hogy 1 71 7-ben a bíróválasztást is elhalasztották. Gotthard Mihály volt bírót substitutus minőségében meghagyták, amíg „számadásait a belső és külső tanács valamint a község képviselői előtt meg nem teszi".

40 Voltak azonban esetek amikor a bírók sem tudtak ellenállni a város akaratának és törvényeinek. Aki többszöri felszólításra sem „tette meg elszámolását" az nyilván a kasszában mutatkozó pénzhiány miatt cselekedett így. Ilyen esetben a tanács végrehajtást rendelt el a bírónál. 1633 szeptemberében Hethésy András volt bírónál kellett végrehajtást elrendelni a kasszából hiányzó 130 forint 27 dénár miatt.

41 Az elkobzott