Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Szelestei N. László: Sartoris János (1695-1756) nemescsoi lelkész élete és működése

clesia propter persecutionum vicissitudines nos sufficientibus instruxit sumptibus, ad Principes Imperii Protestantes, caeterosque Moecenates indulgentissimos confugere necesse habuimus. Ob quam causam etiam has ad Vos Viri Summe Reverendi dare volui, Vosque enixe orare, ut propositum hocce nostrum benevolentia Vestra apud Principem longe Clementissimum promovere ne defugiatis, quod ad amplificandam gloriam Dei, multarumque animarum salutem spectat. Exspectaturi hoc nomine immensam a Numine propitio mercedem, me vero et reliquos sub jugo papali ingemiscentes ardentissimos ad Deum pro Vestra Incolumitate habituri estis deprecatores. Eptcellentissimorum Nominum Vestrorum cultor perpetuus Nemestsoini d. 12. Maj. 1738. Joh. Sartoris V. D. M. Címzés: Viro Summe Reverendo Excellentissimoque Domino, Domino Cholero, Serenissimi Celsissimique Ducis Saxo-Vaimariensis Confessionario, nee non Aulae Concionatori primario etc. Maecenati suo perquam colendo a Vaimar In absentia praetitulati Domini Excellentissimo Domino Superintendent! patebunt. 55. Tudniillik Jénában. 56. Az alább tárgyalt M. Sartorius Jánosról van szó. 57. Torkos András fordításában. Megjelent 1736-ban. 58. Wallaszky, Paulus: Conspectus reipublicae literariae in Hungária. Posonii 1785,215. 59. Uo. 60. Az énekeskönyvek számbavétele során (I. a 6. sz. jegyzetet) azt tapasztaltuk, hogy a katekizmusok és az Arany lánc című imakönyv is sokszor megjelentek hamis impresszummal. 61. Lehetséges, hogy Wittenbergben nemcsak hogy nem iratkozott be az egyetemre, hanem nem is látogatta azt, s csak könyvek kiadásán dolgozott. A jénai egyetemre 1732-ben iratkozott be. L. a 27. sz. jegyzetet, 471. Névalakja: M. Joh. Sartorius Rosnav. Hung. 62. „Az egy Idvözíto áldott Úr Jésus nevében. Az igaz idvösség uttyára mutató és szent penitentia tartásra serkentgető Magyar lelki óra, avagy ... Énekes könyv ... világosságra ki botsátott M. Sartorius János ... Vittenbergában nyomtatta Hake lános 1731 .dik esztendőben." - „Az egy Idvözíto ... Magyar lelki órának második fertállyá ... Dávid király és prófétának száz ötven soltári... kiket Szentzi Molnár Albert ... fordított, most ... meg tisztítván ... kibotsátot M. Sartorius János ... Vitenbergában nyomtatta Hake lános 1731 .dik esztendőben." - „Az egy Idvözíto ... Magyar lelki órának harmadik fertállyá ... Imádságos könyvetske, mellyben az Aranylántz egészlen ben van, az Engesztelő-áldozatbúi pedig ... szép könyörgések... világosságra botsátott M. Sartorius János ... Vittenbergában nyomtatta Eüsfeld Ephraim 1732.dik esztendőben." - „Az egy Idvözíto ... Magyar lelki órának negyedik része ... Keresztény hitnek ... fundamentoma ... M. Sartorius János által. Nyomtattot 1733. Esztendőben." 63. E. S. Cypriannak Jénából, 1733. május 28-án kelt levelében (Lh.: Gotha, Forschungsbibliothek, Chart. A. 435. nr. 77.) a jénai eseményekről, teológiai és vallási ügyekről és katekizmusának, azaz a Magyar lelki óra negyedik részének kiadásáról számol be. A két említett professzor: Johann Georg Walch (1693-1775) és Jesaias Friedrich Weissenborn (1673-1750). Az előző a pietista irányultságú. 64. Leveleinek lelőhelyeit I. a 10-17. sz. jegyzetekben. 65. Asztalos Mik/ós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora 1601-1812. Klny. a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XIV. kötetéből. Bp. 1931,154. {1719. X. 5. Johannes Sartorius Hung. Rosnavia.) 66. „Verzeichniss allerhand pietistischer Intrique und Unordnungen, in Litthauen, vielen Städten Teutschlandes, Hungam, und America: durch Jo. Jeverum, Wiburgensem. 1729." Az 1729. szept. 12-én Hamburgban megégetett mű 143-144. lapjain szerepel az adat: „- Ist dieser Herr Sartorius nicht Rosenau gebürtig, und Autor des Carminis Propemptici, so Herrn M. Weinerto zu Ehren unter dem Titul: Pietisten böse Christen, heraus gekommen. - Eben derselbe ist es, und hat er auch zu Wittenberg dreymahl disputiret, nehmlich: De suffragio pulchritudinis in electione prineipum, de Tiaris minorum Sacerdotum, und de Enthusiasta 121