Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története

II. A STAUFFER ÉS FIAI SAJTGYÁR TÖRTÉNETE i. Az alapítók A 19. század végén részben az iparfejlesztést elősegítő törvények,

25 részben a beáramló külföldi tőke sok vállalkozó szellemű embert mozgatott meg, akik Nyugat-Európából elindulva, Közép-Európa sok lehetőséget rejtő területein próbáltak szerencsét. Közéjük tartozott Stauffer Frigyes, aki a svájci Rüttiben született 1853. május 17-én. Felesége, Lóder Róza szintén svájci származású volt. Fiatalon kerültek össze, s előbb Ba jorországban próbáltak szerencsét. Stauffer Frigyes itt is a tejfeldolgozó szakmában dolgozott. Első három gyermekük Bajorországban született. 1898 körül kerültek Magyarországra. A Nógrád megyei Nagyszécsény község pályázatot hirdetett a községi tejbegyűjtő ás feldolgozó csarnok bérletére. Stauffer Frigyes megpályázta ezt. A család időközben újabb 9 gyermekkel gyarapodott. Összesen 12 gyermekük született. Ezek közül 9 ért el felnőtt kort. A fiúk örökölték édesapjuk vállalkozó kedvét, szorgalmát. A három idősebb felnőve a Vas megyei Ostffyasszonyfa tejbegyűjitő csarnokát bérelte ki. A három fiú: Sándor (szül.: 1880. január i-én, meghalt i960 körül az USA-ban. Felesége Wenger Frida), Ernő (szül.: 1886. június 13-án, meghalt 1966-ban Svájcban. Felesége Gamauf Hermin) és Frigyes (szüi.: 1884. augusztus 11-én, meghalt 1917. október 17-én Szombathelyen).

26 Ostffyasszonyfán a tejet begyűjtötte, sajtot is gyártott, és a .melléktermékek hasznosítása céljából sertéshizlaldát telepített. Az 1900-as évek elején a sertésállomány elpusztult az ekkor sorozatosan jelentkező sertéspestis miatt. A hároim fiút az apa megmentette a csődtől. Hogy közelebb kerüljön a fiaihoz, ő is a Vas megyei Répceszemerébe települt. Itt bérelte a községi tejber gyűjtőt, és trappista sajtot gyártott. Fiai pedig Ostffyasszonyfát elhagyva Répcelakon a községi tejbegyűjtőt bérelték ki. Stauffer Frigyes az akkori répceszemerei jegyző gáncsoskodásai miatt később fiaihoz költözött Répcelakra. 1905-től már együtt bérelték a répcelaki tejbegyűjtőt. Ettől számíthatjuk a cég megalakulását. Gyűjtötték a tejet, feldolgozták vajjá, sajttá. Szinte minden munkát maguk végeztek, kézi erővel. A felvásárlási körzetet igyekeztek kiszélesíteni. A közeli falvakban is átvették a tejet, amit eleinte szamár-, később lovas fogatokon szállítottak Répoelakra feldolgozásra. A tejszínből vasúton a környező városokba is szállítottak. Szinte fillérekként rakták öszsze azt a tőkét, amelyből 1907-ben bérbe vették Radó Gedeon („a generális") kastélyát. Annak pincesora lett a sajtérlelő, földszintjén pedig feldolgozták a begyűjtött tejet. 1907 végéig mint bérlők dolgoztak. Idővel aztán a kastélyt megvették.

27 1908. január i-én formálisan is megalakult az új cég: Stauffer és Fiai Közkereseti Társaság címen.

28 Mit is jelent ez, mi volt a közkereseti társaság? „A közkereseti társaság a kapitalista kereskedelmi társaságoknak az a formája, amelyben két vagy több személy úgy egyesül közös vállalkozásra, hogy a társaság tartozásaiért mindegyik tag egész vagyonával, egyetemlegesen felel."

29 A Szombathelyi Kir. Törvényszéknél mint cégbíróságnál 1909. augusztus 6-i keltezéssel található az az első bejegyzés, amely szerint az üzem Répcelakon mint fő telepen működik. A cég tagjainak a névsora: id. Stauffer Frigyes, Stauffer Sándor, Stauffer Ernő és ifj. Stauffer Frigyes, akik - a szöveg szerint - vaj- és sajtkészítő és azzal kereskedő üzlet folytatására egyesültek. A céget a legidősebb testvér, Stauffer Sándor volt jogosult jegyezni.

30 A sárvári szolgabírói hivatal előbb Stauffer Sándor Gottfried nevére állította ki 145