Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Sill Ferenc: Vasvát településtörténetének vázlata a 18. századig

már vicecomes, alispán néven említik. Vö. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány és jogtörténet. Budapest, 1046. 35. „Quod quai hospites nostri de Castroferreo per plurimos descensus et continuas devastationes Theutonicorum et alioru/m depauperati sunt plurimum et dispersi. .. Item concessimus, quod villicum quem volunt eligant inter se." A király elrendelte, hogy hadseregébe a város két fel­szerelt íovaskatonát köteles állítani. I. Károly király 1336. okt. 25-én András fia János Vasvár királyi város bírájának kérésére az 1279. évi kiváltságlevelet újból megerősítette. Abai: Kézirat. 18., 25. szám. 36. VK Mit. Lad. I. fasc. 2. nr. 16. 37. VK Mit. Lad. I. fasc. 2. nr. 4., fasc. 3. nr. 16., 17., 18., 20., 21., 25., fasc. 4. nr. 7., 16., 19., 22. 38. VK Mit. Lad. I. fasc. 4. nr. 22/a. A jelzett térkép ,már nem ezeket a birtokviszonyokat tükrözi. 39. VK Mit. Lad. I. fasc. 2. nr. 6. 46. Paulovics István i. m. 16. 1. A templomról további okleveles adatok 1298., 1311., 1364., 1377., 1383., 1395. stb. évekből maradtak ránk. Van utalás arra is, hogy hadi szempontból megerősí­tették. Polonus Jakab és Sennye Tamás a szombathelyi vár castellanusai (1443 körül írták Petihew' Lászlóhoz, hogy Zechi János ,,ob sui maioris fortitudinam habendam ... se munire in oppido Kennend, aut in ecclesia Seri Michaelis Arohangeli de Castroferreo". Vas megyei Levéltár (VamL), Horváth Tibor Antal kézirata. XIV. 24/10. 41. VK Mit. Lad. I. fasc. 4. nr. 16/a. Lad II. fasc. 6. nr. 3. ,,.. . ad proprias domos eorundem dominorum in ipsa Szentmihályfalva habitas . . . quam etiam jöbbagionum eorundem ..." VamL, VK Jk. 1674. nr. 106. Litt, et Instr. fasc. 3. nr. 87., Vasvári Múzeum (továbbiakban VM) Oklevélmásolatok. Kézirat. 69. sz. 42. VK Mit. Lad. fasc. 5. nr. 12. 43. OL DI 29539., VK Mit. Lad. II. fasc. 8. nr. 9. 44. 1492-ben Gersei Pethő László és felesége Tarrodi Ilona Vasvár oppídumban a domonkosok priorjának az alábbi birtokrészeket adták el: „három jobbágy telket, amelyek közül kettő a szent Kereszt kolostor mellett van . .. egy pedig a város völgyében. Ettől K-re van a domon­kosok kolostorának kertje, D-ről a Köztér (platea publica), Ny-ról a patak, É-ról pedig a sánc, földhányás (aggeres) határolja". VM Oklevélmásolatok. 38. szám. 45. Pl. Sándor Vas megyei főispán 1327-ben sárvári várnagy volt. 46. VM Iványi Béla: A középkori Vasvár, Kézirat. 51. I. 47. Egy 1404. dec. 17-én kelt oklevél szerint Vörös János (Joannes Rufus) volt a vasvári bíró. A „vásártér közepén lévő nemesi kúriájának telkét", a Rábán lévő malmát a telken lévő faépületekkel együtt Cepa Balázsnak 302 forintért eladta. A vásártéren lévő telektől K-re van az az utca, amely Újlak felé vezet, Ny-ra van a malom a Rábán. VM Oklevélmásolatok. 18/a. Abai: Kézirat. 22. szám, VM Oklevélmásolatok. 71. szám. 48. „Stájerországból Magyarországba léptünk be és Vasváron, Veszprémen, Székesfehérváron ke­resztül Buda felé haladtunk" - írta 1501-ben Dainero Tamás modenai követ. VM Iványi Béla i. kézirat 117. 1. 49. 1442-ben két vasvári lakostól a zalai Nyírségi erdőben 12 bála kölni posztót raboltak el, 1446­ban 6 vég kölni és 4 vég szürke posztót vettek el. VM Iványi Béla i. kézirat 59., 63. 1. 50. Iványi Béla i. kéziratában 120. lapon a középkori Vasvár lakóiról ad ismertetést. Ennek fel­használásával a következő iparosok és kereskedők nevét és említésük évét adjuk: Farkas zsidó könyvkereskedő (1263), Jakab aranyműves (1379), András takács, Mihály szabó (13915), Ba­lázs ács, Bálint ács, Péter sütő, Mihály cipész (1399), Mihály szabó (1404, 1425), Balázs mol­nár, István fürdős, Mihály fürdős, György kovács, Gyürke takács, Hencsel takács, István ko­vács, János mészáros, Keresztély fürdős, László mészáros, Lőrinc kovács, Mihály szabó, Péter cipész, Miklós szíjjártó (1414), Benedek szabó (1427), György kovács (1426), Dénes szabó, Elek kalmár (1444), Miklós szabó (1450), Jakab kovács (11401). 51. A domonkosok bécsi konventjének levéltárában. Vö. VM Oklevélmásolatok. 23. szám. 52. „. . . in vico Hid utcza vocato... a meridie, ac eiusdem viae propriae civitatis nostrae per quam itur ad puteum civitatis." VM Oklevélmásolatok. 35. szám. 53. „. .. ad constructionem, seu aedificationem instaurationis ecclesiae beatae Mariae Virginís nobis parochialis. . ." írja Lőrinc, vasvári bíró 13612. júl. 1-én. VM Oklevélmásolatok. 8. szám. 54. VM Iványi Béla i. kézirat 99. 1. 55. Meg kell említenünk, hogy ez a templom nem Árpád-házi Szent Margit tiszteletére épült. Erre akkor még nem gondolhattak. Ugyanaz a titulus szerepel itt, mint pl. a pornószigeti Szent Mar­git-templomnál. Valószínűnek tartjuk, hogy ez a templom nagyon romossá vált a török harcok idején. Kazó vizitációjában titulusának emléke is eltorzult, ö ugyanis Szent Márton romos templomról ír, amely a Szent Kereszt-templomtól É-ra vort. 56. Batthyány-lt. Körmend. Rejectanea nr. 116. VM Iványi Béla i. kézirat 98. 1. A templomról 1497., 1504. évekből vannak adatok. Utóbbi a két plébánia működését kétségtelenné teszi. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom