Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Bariska István: A protestáns Kőszeg II. Ferdinánd korában

Sennyey kancellár ugyanis éppen itt Kőszegen jelentette ki a belső és külső tanácsnak, amikor tudomására jutott, hogy a választó polgárság is visszautasította a Ferdinánd császár nevében előterjesztett követeléseket a templomokra vonatkozóan: „hogy erre mi történik, fogadjáik majd ők is, s a Bécsben maradottak is kellő félelemmel s a veszély tudatában. Majd megtudják, hogy kit tesznek itt Kőszegen városbírónak és tanácsnokoknak."

30 Pintér István még egy fontos dolgot is a szenátus elé tárt: „Néhány polgár titokban kimustrált zsoldos katona tartására merészkedett, s vannak, akik gúnyos beszédekre fakadtak a városvezetés ellen."

31 Félni kellett attól, hogy a tényleges hatalom végleg kicsúszik a kőszegi bírák kezéből. 9. Kőszeg városbírói intézményének védelme (1633. április-163 5. február) A megingott bírói tekintély helyreállítása ismét napirendre került. Hosztódi valójában igen nehéz körülmények között vette át a városkulosot. Némi aggodalommal gondolt arra, hogy a bécsi kormányszékre utazzon a szokásos évi megerősítésre, s amely most ötödik esztendeje „szokásosan" elmaradt, sőt a bírák személyes biztonsága is veszélyben forgott. Aggodalma csak nőtt arra gondolva, hogy ezt a jogot a titkos tanács tartotta fenn magának. 1633. június i4^én Georg Teuf fel kormányszéki helyettes helytartó, Perget és Crusio titkárok azzal a javaslattal fogadták a kőszegi küldöttséget, hogy hajlandó a titkos tanács is kiadni Hosztódi megerősítésének oklevelét, ha Kőszeg elfogadja, hogy a választásokon Bécs által kiküldött biztosok is jelen lehetnek.

32 Hosztódi visszautasította az ajánlatot. Joggal tartott attól, hogy a bécsi biztosok jelenlétében katolikusok választásra is sor kerülhet. A jelen levő Martin Rhein kőszegi jegyző csodálkozva figyelte Teuf fel helytartó nyilatkozatát: „őfelsége úgy akarja, miként az az ausztriai városok és mezővárosok esetében is történt és szokásos, aszerint legyen Kőszegen is .. .'

,33 Június 21-én értesült Kőszeg arról, hogy Hosztódi nem kapta meg a titkos tanács hozzájárulását. Ferdinánd Kern (Khern) német prédikátor közben kirobbant ügye jó példa arra, hogy jellemezzük, milyen következménye volt a bécsi udvarnak a kőszegi bírákra alkalmazott taktikájának. 1633. június 28-án kilencpontos panasz érkezett a kőszegi szenátus elé Ferdinánd Kern kőszegi német prédikátor működésére és magatartására vonatkozóan. Kern megtagadta a szenátus által jóváhagyott egyházi instrukciókat, érthetetlen továbbá az a méltánytalan és ellenséges magatartás, amit a kenyéradó szenátussal szemben megengedett. Nyíltan hangoztatta, hogy nem ismeri el a városbíró jurisdikcios jogát, s szerinte sem a tanács, sem a városbíró nem alkalmas a törvénykezési jogok gyakorlására. Szemére vetették, hogy nem foglalkozik az ifjúsággal, a pénteki prédikációkat elhanyagolta. Nem tartotta be a szentségek kiszolgálását, kiváltképpen annak régi szokásait: sem a keresztelés, sem a házasságkötés, sem a temetések alkalmával. Az énekes ünnepeken elhanyagolta a prédikációkat és a kórus betanítását. Zavaros nézeteket vallott a gyónás ügyében. Távozása esetén pedig nem gondoskodott helyetteséről, s a bíró tudomása nélkül hagyta el több alkalommal a várost.

34 Súlyos vádak voltak ezek, súlyos ítéletekkel az éppen hatalmon lévő szenátussal és városbíróval szemben. A tanács tisztában volt a szószék hatalmával, ezért saját érdekében rákényszerük, hogy Kern prédikátort törvényszéke elé idézze. A Kernügy messze túlmutatott az egyházi szolgálat megsértése miatt felmerült gyakori viták határain. Kern prédikátor ugyanis belülről bomlasztott. Akkor kérdőjelezte meg a protestáns városvezetés létjogosultságát, amikor a bécsi udvar, a katolikus főpapok és főurak és a helyi katolikus kisebbség egyébként is eltökélték, hogy felszámolják a 70