Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960

három gimnáziumi érettségivel rendelkezett. Többségük - tizenkilenc - körmendi lakos, a többiek Egyházashollós, Nagymizdó, Nagytilaj, Horvátnádalja, Hegyhátsál, Magyarszecsőd községekből és egy tanuló Szombathelyről járt Körmendre. Foglalkozásuk szerinti megoszlásuk: tisztviselő 10, ipari tanuló (varrónő) i, üzleti alkalmazott 3, földműves 6, vasúti munkás 2, rendőr 1. Háromnak foglalkozását a kimutatás nem tünteti fel.

132 Ä Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az dolgozók tanítóképzője V. osztályát végző szegénysorú hallgatók részére tanulóotthon felállítását tervezte, és ehhez a főigazgató támogatását kérte. A kísérlet eredménytelen maradt, mivel sem megfelelő épületet, sem a tanulóotthon fenntartásához szükséges anyagiakat nem sikerült biztosítani.

133 A tanfolyam tanárainak, hallgatóinak a tanév megkezdésekor számos nehézséggel kellett megbirkózniok. Annak ellenére, hogy májusban már egy hónapot tanultak, különbözeti vizsgára egy hónap alatt nem tudtak felkészülni. A tanfolyam vezetőjének kérésére a minisztérium a vizsga letételét februári időpontra módosította.

134 A szombathelyi tankerület főigazgatója 1946 novemberében a késői évkezdésre való hivatkozással kérte az iskolaév megrövidítését. A minisztérium ehhez nem járult hozzá. Kötelezte a tanfolyam vezetőjét arra, hogy az előírt tízhónapos időtartamig tanítsanak. Nem vette figyelembe a minisztériumi rendelet azt az egy hónapi szorgalmi időt sem, amelyet a VKM engedélye nélkül májusban végeztek el. Szükségesnek tartotta a minisztérium a tíz hónap pontos betartását, mert a hallgatók többségének tanulmányi eredménye a kívántnál gyengébb volt. Előírta az utasítás azt is, hogy a gyakorlati képzést a nép- illetve általános iskolák nyári szünetében is folytatni kell, az erre a célra alkalomszerűen összegyűjtött gyerekeikkel. Ha ez nem oldható meg, akkor a nyári időszakra a tanfolyamot meg kell szakítani. Így természetesen a képesítő vizsgálatok ideje is elhúzódott volna.

135 A tanárok féléves tapasztalatra alapozva megállapították, hogy a tantmenetíben előírt időtartam egyes tárgyak oktatására kevés. A tanfolyam vezetője azért élt azzal a kéréssel a minisztérium felé, hogy a heti három magyar óra helyett csak egy órát használjanak fel, a másik két órát pedig a gyakorlata módszertan tanítására fordíthassák, mivel a tanulók magyar nyelv és irodalomból érettségit tettek, pedagógiai tárgyakat pedig nem tanultak. így a gyakorlati kiképzés hat-nyolc órára lenne emelhető. A főigazgató támogatólag terjesztette fel a VKM-hez az iskola kérelmét, amelyet a minisztérium jóváhagyott.

136 Anyagi nehézségek is adódtak a tanfolyam életében. A dologi kiadásokra a VKM csak a Pénzügyminisztériumtól a havonta rendelkezésre bocsájtott fedezethez mért öszszeget utalványozhatta. Volt hónap, amikor egyáltalán nem kapott a VKM erre a célra pénzt, a következő hónapban az ellátmányt pótolta. Addig az iskola gondja volt, hogy a pénzt a legszükségesebbekre előteremtse.

137 A számos nehézség ellenére is 1947. július 24-25-én az V. osztályban az osztályvizsgákat megtartották. A vizsgáról készült jegyzőkönyvben az anyaiskola igazgatója megjegyezte, hogy a tanulók felkészültsége elméleti tárgyakból nagyon szép volt, a gyakorlati tárgyakból gyengébb eredményt értek el. A képesítő vizsgák augusztus 12-14 között zajlottak le. A beiratkozott 27 hallgatóból tizenheten vizsgáztak, és nyertek tanítói oklevelet. Augusztus 31-én lurosányiné Sipos Margit tanfolyamvezető munkája is véget ért, megbízatása tíz hónapra szólt.

138 Nem kedvetlenítette el sem a község vezetőit, sem a pedagógusokat a dolgozók tanítóképző tanfolyamával felmerült huza-vona, hiszen végül oklevelet szereztek hallgatói. Nagy lelkesedéssel láttak hozzá a további iskolafejlesztéshez. A polgári iskola igazgatója ós nevelői elhatározták, hogy megnyitják a dolgozók tanítóképző intézetének I. *3J