Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
A könyvhiányon a tanárak jegyzet diktálásával próbáltak enyhíteni. Az iskola tankönyvsegélyért a helyi vállalatokhoz fordult, eredménytelenül. Gondot jelentett a tanári kar állandó változása, a tanárhiány. Előfordult, hogy csupán egyetlen pedagógus tanított. Kevésnek bizonyult az elsajátítandó anyaghoz a tanrendben előírt óraszám. 1 " 13 A hallgatók munkahelyi elfoglaltságuk miatt sokat hiányoztak. Ennek kiküszöbölésére elrendelte a tanügyi hatóság, hogy vizsgára csak azt bocsájthatja az iskola, aki a megengedett mulasztási óraszámot nem lépte túl. A tanulókat gyakran feleltették, egyrészt az anyag jobb elsajátítása miatt, másrészt így buzdították őket a rendszeres óralátogatásra. Házi feladatot keveset adtak fel a tanárok, inkább arra törekedtek, hogy a tananyagot minél nagyobb mértékben az iskolában sajátíttassák el. Bevezették azt a módszert, hogy a magyar nyelvi dolgozatokhoz történelem és természettudományos témát is kaptak feladatul. Az egyes szaktárgyak között így szorossá vált a kapcsolat, és egyúttal természettudományi kérdésekről is beszámoltak a hallgatók. 1114 Az 1948-49-es tanévre az iskola tárgyi feszereltségének helyzete javult. Gyarapodott a könyvtár állománya is. Az előadásokat látogató szakfelügyelő jelentése örömmel nyugtázta a kedvezőbb viszonyokat, különösen a szaktanárok munkáját és számát írta jónak. Ami továbbra is kifogás tárgyát képezte, a hiányzás, melynek okai között egyaránt szerepelt a rossz vonatközlekedés és a hallgatók munkahelyi elfoglaltsága. A felnőtt hallgatók napi munkájuk és a késő esti órákba nyúló tanítás mellett bekapcsolódtak az anyaiskola életébe. Önképzőkört alakítottak, részt vettek az iskolai ünnepségeken, amelyeken műsorszámokkal is szerepeltek. 115 A tanulók munkahelyükön a pártmuinkában és társadalmi szervek munkájában is tevékenyen részt vettek. Az iskolában diákönkormányzat működött. A megalakult osztálybizottság segítette a közösségi szellem kialakítását, amely a különböző pártállású és a más-más munkakörben dolgozók között nagy jelentőséggel bírt. Támogatták mindazokat a törekvéseket, amelyek az iskolai magatartás javítására és a tananyag minél jobb elsajátítására irányultak. 1-"' A körmendi dolgozók gimnáziumában 1948-ban tettek érettségi vizsgát az első beiratkozott hallgatók. A 16 férfi és 7 nő közül 82,6'Vo tett sikeres vizsgát, egy tárgyból javítóvizsgát tehetett 17,4%. l17 A felnőtt dolgozók gimnáziumában az utánpótlás mindvégig biztosított volt. Az 1956-57-es tanévben végzett utoljára „esti tagozatos" osztály. 1955 szeptemberében megkezdődött a levelező oktatás, amely meg is maradt. A VKM már említett rendelete, lehetővé tette parasztdolgozók gimnáziumának, illetve gimnáziumi tanfolyamának létesítését. A körmendi dolgozók gimnáziuma mellé 1947-ben felsorakozott az őriszentpóteri parasztdolgozók gimnáziuma. Az előkészítő tanfolyam augusztus i-én kezdte meg munkáját.. Anyaiskolája a körmendi gimnázium lett. 11 * Az első előkészítő tanfolyamra 12 férfi és 7 nő jelentkezett. 1948-ban újabb 9 tanuló iratkozott be a tanfolyamra. A hallgatók iskolai végzettsége polgári iskola IV. osztálya és általános iskola VII, VIII. osztálya. Érthető, hogy a tanítás, tanulás komoly erőfeszítést kívánt pedagógustól, tanulótól egyaránt. Figyelemmel kellett lenni a tanárnak arra, hogy a hallgatók falusi életkörülmények közül jöttek, ehhez mérten kellett megszabniok a házi feladatot is. Legnagyobb gondot a latin nyelv, és a történelem tanulása jelentette. 119 Az iskolaév időtartama 20 hét volt, 420 óraszámmal. Mivel a tanulók idegen nyelvként az angolt választották, a tantervet módosítani kellett. Emelték az angolórák számát. A parasztdolgozók gimnáziuma később a dolgozók gimnáziumába olvadt be. A minisztérium rendelkezése alapján sorra nyíltak a dolgozók polgári iskolát, illet230
