Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
nyésztési tagozat az oktatás minden adottsága ellenére sem vált be. Helyette új gyakorlatot vezetett be az intézet igazgatósága. 69 A sok reform, személyi és tárgyi feltételek mostoha adottsága miatt i96o4jan felvetődött az iskola megszüntetésének kérdése is, amelyből szerencsére nem lett semmi. Érthető, hogy a rossz körülmények között induló, teljes felszerelés nélküli iskolának számos nehézséggel kellett megküzdenie. A kezdeti időszakban adományok, közületek és magánszemélyek juttatása, a község támogatása, állami támogatás tette lehetővé a szüskéges karbantartási munkák elvégzését, a legfontosabb felszerelések beszerzését. A tanárok és diákok szabad idejükben elkészítették a szertárak kézianyagát, és a szemléltető eszközök pótlásáról is gondoskodtak. 70 Az állam 1955-ben több mint 100 ezer forint értékű felszerelést juttatott az iskolának. Lassan gyarapodott a tanári és ifjúsági könyvtár állománya is. 71 1953-ban elkészült a sportpálya, ebédlőhelyiséget alakítottak ki, zuhanyozót, sportszertárat adtak át rendeltetésének. A mintegy 200 ezer forint értékű beruházás nagy részét a szülői munkaközösség teremtette elő. 1956-ban a rossz állapotban lévő épületen nagyobb szabású felújítást hajítottak végre, és egy nagyobb teremből két kisebbet alakítottak ki. 72 A tantermek zsúfoltságának megszüntetése miatt szükségessé vált szertárak átköltöztetése, és a tanári szobának egy melléképületben való elhelyezése. 73 A tárgyi feltételek hiánya mellett még inkább éreztette hatását a huzamosan mutatkozó tanárhiány. Az iskola igazgatói jelentésében és a szakfelügyelői látogatásokról készült jegyzőkönyvekben állandóan visszatérő panasz a szakos tanárok hiánya, amelyet a helyettesítésekkel próbálták áthidalni. Az 1950^8 évek elején a kémiát Szombathelyen tanító tanár oktatta, ezért egy osztályban páros órákat kellett tartani. 74 Az 1959-60-as tanévben a gimnázium egyszerre négy tanerőt nélkülözött. Szeptemberi iskolakezdésre nem oldódott meg ez a súlyos gond. A személyi és tárgyi feltébelek hiányát a nevelőtestület többletmunkával igyekezett ellensúlyozni. A jobb oktatás, a szakirodalom elsajátítása, feldolgozása érdekében a tanárok szakmai 'munkaközösségeket hoztak létre, elsősorban a természettudományi tárgyakból. PoHtikai képzésüket a világnézeti munkaközösség vitái, megbeszélései szolgálták. A világnézeti munkaközösségekbe az 1950^8 évek elején az általános iskolák nevelőit is bevonták. 75 A Megyei Tanács oktatási osztálya által szervezett évközi és nyári továbbképzéseken az intézet tanárai rendszeresen részt vettek. Az alkotói munkaközösség megteremtését kívánta megteiremteni az 1960-ban megalakult osztályfőnöki munkaközösség. 76 A nevelőmunka eredményesebbé való tétele érdekében az iskola vezetése nagy gondot fordított a jó iskolai közösség kialakítására. Igénybe vette ehhez az ifjúsági szervezet segítségét is. Családlátogatások, az osztályfőnöki óraterv helyes összeállítása elősegítette a neveléssel járó feladatok megoldását. A közös nyári munkáik, amelyeket a DISZ, majd a KISZ szervezett, az egész iskolai közösség összekovácsolását mozdította elő. A sok vidéki tanuló, a bejárók nagy száma éreztette hatását az iskola fegyelmi életében. Az 1950-as évek elején készült munkatervek megemlítik, hogy számos falusi szülő munkája miatt nem törődik gyermekével, nem vesz részt szülői értekezletekéin. A tanárok ennek felszámolása érdekében egy-egy központibb fekvésű községbe hívták össze a környező falvak diákjainak szüleit, vagy otthonukban keresték fel őket, adtak tájékoztatást az iskola munkájáról, gyermekeik tanulmányi előmeneteléről. 77 Az egyes tantárgyak anyagában való alaposabb elmélyülést szolgálta az önképzőköri, később a szakköri munka. Az iskola megindulásával egyidejűleg alakult meg az önképzőkör, amely a szakkör elődjének tekinthető. Az első két éviben irodalmi témákkal foglalkoztak. 1948 októberében alakult meg a gimnázium Aero J köre, amely a ter223
