Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Kiss Mária: Körmend oktatásának helyzete 1945-1960
A megyei kommunista sajtó jelentős szerepet vállalt az államosítás előkészítésében és annak eredményes végrehajtásának ismertetésében. Az iskolák államosítására 1948 júniusában került sor. Az 1948. évi XXXIII. te. kimondta, hogy „ .. . a nem állami iskolák és a velük összefüggő tanuló otthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását a kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézeteik (hittudományi főiskola, diakónus- és diakonisszaképző stb.) kivételével az állam veszi át". 2 ' Körmenden is az egyes felekezetek tulajdonában volt iskolaépületeket és a hozzátartozó ingatlanokat állami kezelésbe vették. A református, evangélikus és r. kat. iskolák átvételéről a jegyzőkönyvet az egyházak képviselői írták alá. 28 A protestáns és r. kat. felekezetek iskoláin kívül államosították a volt izraelita iskolát ís. A törvény végrehajtása során Vas megyében 301 felekezeti iskolát államosítottak. Ezzel 660 tanító és 30 általános iskolai tanár került állami iskolába. Az iskolák államosítását a tanítók ós az ifjúság örömmel fogadta. Az egyház részéről megnyilvánuló ellenállás nem járt eredménnyel. Az államosítás megtetemtetteíe az alapot az egységes szocialista nevelés számára. Az iskolák állami kezelésbe való vétele előfeltétele volt az iskolák további fejlesztésének, építésének és gyarapításának. Az 1948-49-es tanévvel megszűnt a polgári iskola és gimnázium IV. osztálya, és ez/;el kialakult az általános iskola rendszere. Az államosítás és az általános iskola rendiszerének kialakulása Körmend alsófokú oktatása történetében változást hozott. Ez a változás megmutatkozott abban is, hogy a volt felekezeti iskolák és az állami általános iskola (a volt polgári iskola épületében) egy-egy iskola magjává váltak. így alakult ki az általános leány- és fiúiskola. Mindkét iskola ezt a jellegét 1960-61-es tanévig megtartotta. Az általános leányiskola jóval mostohább körülmények között működött, mint a fiúiskola. 1950-ben az iskola igazgatója a Körmendi Járási Tanács oktatási osztályához küldött jelentésében írja, iskolája három épületben működik. Egyikben 6, másikban 3 és 1 szükségtanterem, a harmadik épületben 1 tanterem van. Bútorzata korszerűtlen, a padok régiek, a tanulók korához kicsiiik. A táblák kopottak, kis méretűek. A szükséges szemléltető eszközök hiányoznak. Egyes tárgyak oktatásához a nevelők egyszerű eszközöket készítenek, de az kevés. A tantermek egy részét kölcsön kályhákkal fűtik, amelyek a helységek méretéhez viszonyícva kicsinyek és nem biztosítják a megfelelő meleget. 29 A szakfelügyelői látogatásokról készük jegyzőkönyveik is az igazgató jelentését erődítik meg. A testnevelési órákat látogató felügyelő írja, hogy az iskolának tornaterme nincs. Az osztálytermek egy része olyan, hogy semmiféle testmozgás végzésére nem alkalmasak. A szakfelügyelő javasoka, hogy a téli hónapokban a felső tagozatosok részére a fiúiskola tornatermének használatát biztosítsák, legalább heti egy órában. Hasonlóan nyilatkozott a rajztanítást ellenőrző szaktanár is. Az egész épületben nem volt rajzolásra megfelelő terem. A VIII. osztály térimét javasolta rajztanítás céljaira. 30 A rendkívül rossz viszonyok között működő iskola sorsában változás csak 1958-ban következett be. A járási és megyei pártbizottság, a megyei, járási tanács többször tárgyalta testületi ülésein az iskola gondjának megoldását. 1955-ben 10 tantermes általános iskola építésére született határozat. Az iskola 5 különböző épületben 540 gyermek elhelyezését oldotta meg. Tanulócsoportjaink szarna 19, ehhez járult még 1 gyógypedagógiai osztály és 2 napközi otthonos csoport. A rendelkezésre álló 13 tanteremből csak 11 készült okWási célra, de állagukat tekintve korszerűtlenek, és egészségügyi szempontból sem feleitek meg a követelményeknek. Bővítésre egyik épület sem volt 213
