Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!
A város magáin a telek adományozásán túl is jelentős támogatás ban részesítette a múzeumot és kultúregyesületet. 1908-ban határozatot hozott, hogy 20 ezer koronával hozzájárul az építkezés költségeihez, s az állandó segélyt évi 400 koronáról évi 1000 koronára emeli. 86 A város a felvett kölcsönöket takarékpénztári hitelből fedezte. 1904 őszén bízták meg László Sándor és Szabovics Ottó műépítészeket az épület megtervezésére, de tervüket a főfelügyelőség nem fogadta el, hanem Cziegler Győző műegyetemi tanárt bízta meg az új terv elkészítésével. Kopfensteiner Gyula építőmester kezdte meg a munkálatokat 1905 szeptemberében, s azok három évig tartottak. Az új épület felavatására 1908. október 11-én került sor, melyen az ország neves tudósai és művészei is részt vettek. Thirring Gusztáv már idézett műve szerint a Vasvármegyei Múzeumnak 1908-ban a megnyitáskor 62 019 db gyűjtött tárgya volt, ugyanebben az évben 3110 fő látogatta, hét tisztviselője volt és hét egyéb alkalmazottja, s a maga korában a város kiemelkedő kulturális létesítményei közé tartozott. Az új múzeum első igazgatója Kárpáti Kelemen volt. A régiségtár őre Miske Kálmán, a néprajzi táré Kárpáti Kelemen, az új természetrajzi táré Ghernel Kálmán, a szépművészeti táré Végh Gyula. Mivel a város a múzeum megépítésével alig remélhette, hogy kultúrház céljaira külön állami támogatást kap, ezért Báthory István városi mérnökkel bővítési tervet dolgoztatott ki. E terv alapján nyílt meg a kultúrház, amelynek megépítése nem kis adósságokkal terhelte a várost. A kultúregyesület élénk közművelődési tevékenysége mellett megszületett a dualizmus korában Kunc Adolf és Kárpáti Kelemen tollából a város monográfiája. A kultúregyesületnek még irodalmi, képzőművészeti, sőt zenei szakosztálya is alakult, s mindez lassan teljessé tette a fejlődést a kultúra terén. A képzőművészeti élet megindítója az 1910-es években Vass Béla rajztanár lett, aki rajztanfolyamot is indított. 87 Szombathely zenei életének fejlődése még a kultúregyesületet megelőzően megindult. Az alapozást néhány tekintetben Henn székesegyházi karnagy indította el, ifjú Henn Ignác, az egyik fia alapította Szombathelyen az első vonószenekart. A polgári zenei élet 1855-ben indul intenzív fejlődésnek, amikor Gyöngyösi Tivadar dr. és Knébel Jenő veszik kezükbe a zenei élet irányítását. Szombathely polgársága azonban ekkor még nem nőtt fel a komoly zenei élet megteremtéséhez. Dr. Stadler Izidor ügyvéd Szombtahelyre kerülésével a megkezdett mozgalom új lendületet kapott. Az igazi fejlődést azonban, s egyben a kibontakozást is az hozta meg, hogy 1904-ben Szombathelyre került Balassa Kálmán hegedűművész, Hubay tanítványa, akinek segítségével megalakult a zenegyelet, s aki egyben felállította és jó erőkkel megalapozta Szombathely első zeneiskoláját. A zeneegyesület elnöke Kiss Kálmán, alelnöke Knébel Jenő, igazgatója Stadler Izidor volt. A város I9ii4>en veszi át az iskolát. 88 A hangszeres zenélés mellett már igen korán kibontakozik az énekkari kultúra. Elsőként a Szombathelyi Dalárda Egylet alakul meg, amely énektanítással is foglalkozik, és énekkari hangversenyeket is rendez. 1870-ben alapítják dr. Kronecker ügyvéd vezetésével a szombathelyi polgárok, s az 1880-as években a titkára Balogh Gyula főlevél tárnok. 89 Időrendben másodikként, Laki Kornél elnök vezetésével 1899-ben alakul meg a Szombathelyi Dalos Egyesület, amely ugyan ónekoktatással nem foglalkozik, de a városi zeneiskola mellett működő olyan amatőr együttes, amely sokszor rendez a hangszeres zenei estékkel egybekötött műsorokat. 90 A vokális zenének nagy ünnepe volt Szombathelyen 1901-ben az Országos Magyar Dalárdaegyesület Országos Dalosversenye. Szombathelyen erre külön előkészítő bizottságot szerveztek, 91 s a város az ünnepség megrendezéséhez 2000 koronával járult hozzá. 92 187
