Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Horváth Ferenc: Szombathely város fejlődése a dualizmus korában"!

- A társulat kötelezi magát, hogy mindazon testületek és egyének számára, akiknek házai vagy egyéb helyiségei előtt a főcsővezeték elhalad, mindaddig légszeszt fog szol­gáltatni, amíg azok az esendő járulékot megfizetik. A magánfogyasztásban ioco angol köblábnyi légszesz díja 5 forint 50 krajcár. - A közbiztonság érdekében a magánosoknál használandó gázvilágítás készülékeit csak a társulat munkásai állíthatják fel. Kevésbé vagyonosaknak ezt a társulat rész­letfizetéssel is köteles elvégezni. - A társulat felelős azért, hogy a gázmérők helyesek legyenek. ' - Szombathely városa minden 1000 köb lábnyi légszeszért, amelyet a közúti, vagy nyilvános gázlámpák elfogyasztanak, az első 20 évben 4 forintot fizet, amely összegből a 2. időszakra, vagyis a 20 évet követő 10 évre 15%-kal, a 3. időszakra 25%-kal csök­kentett összeget fizet. A gázgyár berendezéseit, a közvilágításra szolgáló lámpákat idős Kuncz Frigyes ké­szítette és szállította. A gyár csőhálózata még 1872-ben elkészült. A város 50 évre adott koncessziót a társulatnak, azzal a feltételűéi, hogy a telep 1922-ben a város tu­lajdonába kerül. 1873. január 9-én gyulladtak ki először Szombathelyen a gázlámpák, s ezzel meg­kezdődött a gázszolgáltatás. Az első teljes üzemévben, 1874-ben az évi termelés 50000 m 3 volt, 107 volt a közvilágítást szolgáló lámpák száma, a magánlámpáké 569, az ut­cai csőhálózat hossza kb. 9 km volt. A vállalat, illetve a társulat szépen fejlődött annak ellenére, hogy 1900-ban a Vas­vármegyei Elektromos Művek érdekkörbe került. Thirring Gusztáv már idézett műve 1908-ban a következő adatokkal szolgál a fejlődésről: „A csővezeték hossza 17425 m, utcavilágítás 16 200 m. Auer égő 288. Magánlakásokban auer égő 2060, siemens égő 150, egyéb 12. összesen 2222. Gázmérők száma 442, a gázfogyasztás 345060 m 3 ." :ii Míg a gáz világítási szempontból játszott szerepet, ezen túl a város ipari fejlődése tekintetében döntő szerep a villamosításnak jutott. Erre az 1890-es években került sor. A források ugyan keveset beszélnek róla, de tényként kell mégis elkönyvelnünk, hogyha nem is az egész koncepció, de annak kivitelezése, jelentőségének felismerése ugyancsak Éhen Gyula nevéhez fűződőik, ö lépett kapcsolatba az 1890-es évek elején Bánó László ós Szűts Béla mérnökökkel, akik már Európában több helyen tanulmá­nyozták az elektromos energia termelésének kérdését. A hely kiválasztása az energia termeléséhez a két mérnök érdeme, de már Batthyány Lajos megnyerése ingatlanainak rendelkezésre bocsátásában a fő szerep Éhen Gyuláé és Gothard Jenőé, a neves tu­dósé és csillagászé. A vizsgálatok egy 1500 lóerős turbinatelep lehetőségeit ígérték. A részvénytársaság megalapításában igen aktívan vett részt dr. Edelmann Sebő, a premontrei gimnázium igazgatója is. Minden megvolt, csak pénz nem volt elég. Ezért fordultak egy svájci tő­kés csoporthoz, amely egy bhuryi és zürichi gyárban hajlandó volt a berendezéseket le­gyártani és rendelkezésre bocsátani. A részvénytársaság Bánó Lászlót bízta meg a tervek elkészítésével. Szombathely vá­ros képviselő-testülete örömmel fogadta a hírt, és már 1894-ben határozatot hozott: „Az Ikervár melletti Rába vizének felhasználása mellett elektromos műveket beren­dezni, a villamos áramot a Gyöngyös mellékén át Szombathelyre vezetni, és itt vil­lamos világítást, erőátvitel útján ipari és gazdasági gépek hajtását és villamos közúti vasútat létrehozni szándékozik." Azt is kimondotta ugyanekkor a képviselő-testület, hogy a részvénytársaságnak en­gedélyt ad arra, hogy a tervezett elektromos vezetékeiket a város tulajdonát képező összes utcákban - Gyöngyös utca, Horváth Boldizsár tér, Üri utca, Széchenyi tér, Temp­lom tér, Belsikátor, Kámoni utca - a föld alatt, a többi utcákban a föld fölött díszes 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom