Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Naszádos István: A Stauffer és Fiai Sajtgyár története

Ifj. Stauffer Frigyes 1917-ben meghalt a szombathelyi kórházban. Idősebb Stauffer Frigyest fia halála annyira megtörte, hogy a cégből kilépett. A cég jegyzésére és képviseletére a három testvér ez időtől fogva egyformán jogosulttá vált.

30 Ezután közel húsz évig ebben a felállásban vitték a gyár ügyeit. Az első világháború négy évéről írásbeli adatokat nem találtunk. Az bizonyos, hogy a vállalat 1918 után hamarosan talpra állt. 1922-2 3-ban felépítették az úgynevezett „Vilmos kastély"-t. Stauffer Vilmos Répceszemeréről nősült, Nagy Katalint vette el, egy ott élő altábornagy leányát

37

. Az 1920-as éveikre tehát a családi vállalkozás ilyen tőkeerős lett, társadalmi tekintetben pedig a cégtagok tekintélyes ipari vállalkozóknak számítottak. 1920-ban a gyárban 65 alkalmazott dolgozott, az egyéb segédszemélyzet száma pedig 19 fő volt.

38 1924-ben a cég Sopronban központi irodát hozott létre. Vezetője Stauffer Sándor lett. Miht érdekességet megemlítem, hogy a családtagok szerint ő volt közülük a legtehetségesebb.

39 Ugyanebben az évben május i-én a sárvári járási főszolgabírói hivataltól kérték egy új sajt- és vajgyár építésének engedélyezését. Kérelmükhöz 11 db mellékletet csatoltak.

40 Ezekből tudjuk, hogy a Társaságnak ekkor már 6000 n. öles telke volt Répcelakon a Fő utcában. Üt a telek keleti és nyugati oldalán húzódott. Az épület alagsorában 6 pinceraktárt, illetve sajtérlelőt, egy lépcsőházat, a földszinten 3 irodát, 3 raktárt, 1 folyosót, és 5 gyárhelyiséget terveztek. A földszintre tervezték még a laboratóriumot, a gépházat, a fűtőházat, továbbá egy szénraktárt és a villanytelepet. A padlástérbe két szoba-konyhás lakást, két kamrát és lépcsőházat terveztek. A padlás többi részét felszerelési raktárként és gabona tárolásra kívánták felhasználni. Az épület 44,18 m hosszú és 13,42 m széles volt. A hideg- és melegvíz-szolgáltatást biztosították, valamint a csatornázásról is gondoskodtak. A gyár építése 1825. május 10-től 1927. május 15-ig tartott. Az új sajtgyár már napi 10 000 liter tej feldolgozására volt alkalmas. Ezt a mennyiséget a következő gépekkel és eszközökkel hasznosították: 1 db Corva-féle gőzkazán 7 atmoszféra nyomású és tartozékai; 1 db 12 Hp stabil gőzgép és tartozékai; 1 db 20 Hp szívógázmotor és tartozékai; 60 cellás accumulator telep és tartozékai; 2 db dinamó és tartozókai; 1 db kompresszor; 1 db 2000 literes szeparátor; 1 db 1200 literes rézüst; 1 db 800 literes rézüst; 1 db 750 literes rézüst; 1 db 2000 literes tejtartály; 1 db 500 literes savófcartály; 1 db 800 literes vajkészítő (köpű); 1 db savószivattyú; 1 db vízszivattyú; 1 db kannaöblítő; 1 db víztartály; 4 db sajtasztal; 147 db tejeskanna; 4 db úszós tejmérleg; 1 db Gerber-féle tejvizsgáló készülék és a tej vizsgálatához szükséges mű- és vegyszerek. Végül a sajtgyártáshoz szükséges eszközök, edények és formák teljes mennyiségben.

41 Az új gyár beindításával egyidejűleg Staufferék kérték az állam támogatását. A M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium 132476/1929. KM.XVI. sz. leiratában közölte a céggel, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1928. május 15-től a kért kedvezményt - 54.835,18 P-t - engedélyezte. Az engedélyt azonban az alábbi feltételekhez kötötték: „A cég köteles: 1. A vállalatot a technika legújabb vívmányainak megfelelően berendezni és abban legalább 150000 azaz egyszázötvenezer pengő állótőkét (telek, épület, gépek és berendezés) és 275 000 azaz kettószázhetvenötezer pengő forgó-, összesen tehát 425 000 azaz négyszázhuszonötezer pengő tőkét befektetve tartani. 2. Állandóan rendesen legalább 130 munkást foglalkoztatni (Répcelaki főtelepén ennek legalább a felét, kiknek legalább 90%-a magyar honos legyen, munkásszükségletéről, valamint munkásállományban felmerülő mindenféle pótlásról vagy növelésről saját telepén való kiképzés útján gondoskodni.) 3. A tisztviselői és művezetői állásokat legalább háromnegyed részben magyar honosokkal betölteni. 4. Az üzemhez és kibővítés esetén az építéshez és berendezéshez szükséges építési és berendezési tárgyakat, valamint az üzemhez szükséges anyagokat 147