Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

jókat és malmokat, hanem épületeket is csináltak. L. Reizner János: Szeged története. 3. köt. Szeged, 1900. 457. p. - Ilyen adatunk van Erdélyből is, 1728-ból, egy székely faragó molnárról. L. Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon 2. köt. Bp., 1959. 137. p., de sok más helyről is. A „faragók" kifejezéssel a számadásokban is találkozunk: Horváth Jánost és Köröcz Boldizsárt említik név szerint. L. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. N° 79., N° 84. 77. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 7. N° 06. 78. Uo. N° 79., N° 84. 79. Uo. N° 79., 1883, 1897. (Számozatlan.) 80. Uo. Fasc. 5. N° 43. 81. Sajnos, végrendelete alig olvasható. Uo., Fasc. 5. N° 43. 82. Takács, 553. p. 83. VamL, Szhely város It. Acta Misc. Fasc. 128. N° 38. 84. Uo. Fasc. 143. N° 23. Csak érdekességként említjük idézett szólásának irodalmi előzményét Pázmánytól: „Mert a vízibenhaló ember habokhoz is kap . . ." Pázmány Péter: Hodegus. NagySzombatban, 1766. 402. p. (Ezt a késői kiadást használtam.) 85. VamL, Szhely város It. Acta Misc. Fasc. 128. N° 38. 86. Uo. Fasc. 105. N° 109. 87. Szmoiyán József egykori kálváriái lelkész közlése. Ezúton emlékezünk meg róla. Fiatalon, '55 éves korában, 1976. dec. 21-én hunyt el. A soproni temetőben nyugszik, 88. „1776 Esztendőben Misét mondattam minden' böjti pénteken" L. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 5. N° 39. 89. Uo. Fasc. 6. N° 48. 90. Uo. Fasc. 6. N° 55. A kántorokról az orgonáról szóló részben emlékeztünk meg. 91. Utolsó ismert adatunk 1904-^ből való. L. VamL, Szhely város lt. Alapítványok főkönyve 1903ík évtől 1906 végéig. 149. p. 92. A Szombathelyi Újságból 1900 és 1910 között. Valószínűleg a hegyközség miséje évszázadosnál is régebbi hagyomány volt már ekkor. 93. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 5. N° 38. Szent kereszt feltalálása ünnepe május 3. 94. Uo. A ikereszt felmagasztalásának ünnepe szeptember 14. Ezeken a napokon az ünnepélyes külsőségekkel tartott körmenetek más kálváriákon is gyakran említett szertartások. 95. A szombati misékre „Lichtenekker fundatziojábul" 1817-184>an fizettek először, s ez a későbbiekben is rendszeresen visszatérő tétel. A Bőle-féle vizitációból értesülünk Holczer Miklós alapítványáról, amely kezdetben 100 forint volt, de 20 forintra értéktelenedett, s ennek hatos kamatáért mondtak misét a kálvárián. Esetenként más misével kapcsolatos adományok is előfordultak, főképp végrendeletekben. 96. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. }. N° 69. A város 4 forintot fizetett és átadta a felajánlott viaszgyertyát. Az adomány fele a plébánost, fele a templomot illette Bőle vizitációja szerint. Maga az ünnep az 1710. évi pestis alkalmával tett fogadalomból ered. E korból sok magyar megfelelőjét ismerjük. 97. Géfin 1. köt. Szombathely, 1929. 296., 299. p. 98. Eszerint 7 évi búcsút nyer, aki 7 miatyánkot és üdvözlégyet elmond. Ugyancsak 7 évi búcsúra tesz szert, aki a lorettói litániát elmondja és ugyanannyit, ha ebben a kápolnában misét hallgat. A búcsú keletkezéséről sajnos semmit sem sikerült megtudnunk. 99. VamL, Szhely város lt. Polgm. ir. III. 416/907. Az 1906. június ll'-i közgyűlési véghatározatiból. Itt jegyezzük meg, hogy a kálváriakápolna egyházilag mindig a plébániához tartozott, s külön papja nem volt. Csak később, 1949. nov. 11-én lett önálló lelkészség. Szmoiyán József közlése. 100. Kádár Zoltán-Balla Lajos: Savaria. Bp. 1958. 44. p. Szombathely városképi és műemléki vizsgálata. Bp. 1951. is ebben a vonatkozásban említi a környéket ásatási területként, 101. P. Buocz Terézia: Savaria topográfiája és a kontinuitás kérdése. Szombathely, 1964. Kézirat. 10. p. és szintén tőle: Savaria topográfiája. Szombathely, 11967. Térképmellékletek. 102. Károlyi Antal-Szentléleky Tihamér: Szombathely városképei - műemlékei. Bp., 1967. (A továbbiakban: Károlyi-Szenti éleky) 26. p. 103. Kádár Zoltán-Horváth Tibor Antal-Géfin Gyula: Szombathely. Bp., 1961. (A továbbiakban: Kádár-Horváth-Gófin) 28. p. utáni térkép. 104. VamL, Szhely város lt. Hegymesteri jkv. 1697-1712. 137. p. A jegyzőkönyv több más utat is megnevez ezen a területen, de csak hozzávetőlegesen azonosíthatók: ,,Ördög Gattija uttja" (1630), „Város Uttja" (1666), „Óladba járó út" (1678), „Náray gyalog út" (1689). A hegyközségen belüli - főképp az észak-dél irányú - útrendszer még ismeretlen előttiünk. Volt egy vegyes használatú gyalogút a hegy lábánál, amely egészen az oladi kocsmáig húzódott, de az Árpád út kiépítése után a város feltöltette. Szombathelyi Üjság, 1903. fúl. 19. »34