Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez
42. VamL, Szhely város lt. Extractus e protocollo mortuorum parochiae Sabariensis de anno 1861. 206. sz. 43. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. 18G1-186&. (Számozatlan.) 44. VamL, Szhely város lt. Szhely városi jkv. 1860-1877. 335. p. 45. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. 1883. (Számozatlan.) 46. VamL, Szhely város It. Szombathely város polgármestere iratai. (A továbbiakban: Polgm. Ír.) III. 416/907. Kivonat Szombathely r.t. város képviselő-testületének 1906. évi június hó 11-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 47. VamL, Szombathelyi anyakönyvi kerület. Halotti anyakönyv. Másodpéldány. 1. 1907-1913. 1906. 414. sz. 48. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 5. N° 36. Ugyanekkor egy koldulásból 2,89 1/2 forint maradt. 46. Uo. Fasc. 6. N° 53. 50. A városi tisztviselők és „conventionatusok" fizetéséről 1818-ban táblázatot készítettek. Krikker az utolsó, 13. helyen van felsorolva 30,- forint évi fizetéssel. L. VamL, Szhely város lt. Szombathely város házipénztárának iratai. Házipénztári számadások. Cassa domestica, (A továbbiakban: Cassa dorn.) 1818. Öl. VamL, Kőszeg város levéltára. Kőszeg sz. kir. város templomszámadás 1820-1837. 52. VamL, Szhely város lt. Szhely városi jkv. 1818-1819. 289., 321. p. 53. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 5. N° 36. 54. VamL, Szhely város It. Acta Misc. Fasc. 130. N° 50. 55. Pl. Győri Ferenc hagyott 10 forintot Akarinak 1805. okt. 3-án. L. VamL, Szhely város lt. Szombathely Város Tanácsának iratai. Vegyes iratok. (A továbbiakban: Vegyes ir.) IV. 50. k. 7. sz. 56. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. N° 78. Valószínű, azonos Gazdag Józsefnéval, akit hasonló 100 forintos alapítvány kapcsán említenek később. 57. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. 1896. (Számozatlan.) 58. Éhen Gyula: öt év Szombathely rend. Tan. város fejlődésének történetéből... Szombathely, 1901. 116. p. és Kálvária számad. 1902. (Számozatlan.) 50. Helye a mai (egykori zárda-) épület szárnyán volt. Fennmaradt helyszínrajza; L. VamL, Szhely város It. Polgm. ir. III. 416/907. sz. rajzmelléklete. Mivel akkor már a mai kápolna állt, egyértelműen beazonosítható. 60. Géfin Gyula egykori szíves közlése. 61. Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez. A szombathelyi kálvária 1. közlemény. = Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv 1. Szombathely, 1976. 1S9. és 180. p. 62. Az 59. jegyzetben hivatkozott helyszínrajz alapján . 63. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 5. N° 39. 64. Takács, 551. p k 65. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. Fasc. 6. N° '55. Hutter Ferenc szerint Akarival feles költségen renoválták. VamL, Szhely város It. Acta Misc. Fasc. 135. N° 15. 66. VamL, Szzhely város It. Kálvária számad. Fasc. 7. N° 66. Kőműves-, ács- és asztalosmunkák. 67. Uo. N° 84. 68. Uo. 1851-1852. (Számozatlan.) 69. Uo. 1883. (Számozatlan.) 70. VamL, Szhely város lt. Polgm. ir. III. 416/907. 15 224/1908. sz. véghatározat. Kézirata kelte 1908. szept. 16. 71. Takács, 551. p. 72. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. N° 79., N° 83., N° 87 és számozatlanok. ! : 73. VamL, Szhely város It. Acta Misc. Fasc. 128. N° 38. 74. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. N° 84. 715. Uo. Fasc. 5. N° 41., N° 74., N° 76., N° 79., N° 84, 1851-1852. (számozatlan) foglalkozik a kúttal. Ennek kapcsán jegyezzük meg, hogy a forrásokból egyértelműen helyhez nem köthető másik kút léte is 'bizonyos. Az 1813-1814. évi jegyzőkönyv szerint a kálvária alatt volt és akkor már rég bedőlt. A napokban egy gyerek esett bele, azért elrendelték, hogy köveivel a zanati kút legyen kijavítva, ezt pedig tömjék be. Az adatokból látjuk, hogy ez nem lehetett a remete kútja. Neki különben is állandóan vízre volt szüksége, hiszen itt lakott. A kút káváját Szabó Józsefnek adták el 4 forintért. L. VamL, Szhely város lt. Szhely városi jkv. 1813-1814. 46., 71. p. 76. VamL, Szhely város lt. Kálvária számad. N° 76., N° 86. A kertet „három magyar ács" deszkázta. Az elnevezés jól mutatja az iparosok elkülönülését ebben a korban is. Irataink a tanultabb német ajkú ácsokat mindig név szerint említik. Jellemző, hogy pl. a távoli Szegeden a 18. században a magyar építők, az ún. faragók céhen kívüliek voltak, de nemcsak ha133
