Vas megye múltjából 1982 - Levéltári Évkönyv 2. (Szombathely, 1982)
Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez
noní vizitáció tesz említést: „Item extruitur actu Capella in Monte Calvariae ex püs legatis elemosinis hue usque pro sui Conservatione nulla determinata dote provisa." 207 Összevetve ezt s korábbi adatainkat a már ismert építési szerződéssel, az 1752-ben kezdődő építkezések a kápolna második, vagy talán még későbbi állapotát, újjáépítését jelenthetik csak. Egyedül így magyarázható, hogy az épülő kápolnának már viszonylag gazdag berendezése és felszerelése van. 208 Ez a tény kizárja azt a feltevést is, hogy a korábban elkezdett épületet valami miatt félbehagyták volna. A századunkig álló baroikk kápolnát Sturm János egy régi helyére építette tehát, amit az is igazol, hogy a szerződés szerint a város segítségével el kellett azt bontani. Ezt bizonyítják a főoltárral kapcsolatos újabb adatok is, amelyek a számadások ismételt átnézésekor bukkantak elő. Itt olvashatjuk 1764. júl. ii-én, hogy „...vettem Fő Tisztelendő Szagi Mihal Vasvári Canonok és Custos Uramtul kezemhez az kálvárián lévő el adatot oltárnak az árát eöttven Forintokat", 209 még korábban pedig, 1763. márc. i-én: „Füzettem képírónak és Tislérnek hogy az Öregh oltárt Föl vágtáik egy ballendus (?) Aranyat és egy polturát." 210 A régi kápolna régi oltárát tehát már nem találták méltónak, s ezért csináltatták 1763-ban az új főoltárt. A régi oltár eladásának késői dátuma mindenesetre valószínűvé teszi, hogy nem a régi kápolna „helyén", hanem mellette valósult meg az új, hiszen az oltár eddig állt, sőt a szertartások sem szüneteltek az építés folyamán. Egy kissé korainak tűnő, 1761^01 való utalványon fizetik ki Bachter Józsefet és Csizmazia Ferenczet „Kálvárián kápolna el bontásán ..." volt munkájukért. 211 A számadások között olvasható egy Szombathely város bírájának címzett levél is, amely szerint „.. . Csektoe Eva Asszony világbul ki múlván .... 13 három forintyátt az Ottan mostan epettefct öreg templom mellett, új kápolnára legált..." A levél dátuma csupán márc. 24., az aláírója „Vive István Kaposi káplán". 212 Mivel Vive 1747-1748-ban működött Kaposváron, a levél csak ezekből az évekből származhat. 213 Ha feltételezzük, hogy a halálán lévő asszony a kápolna építésének szándékát (vagy elkezdését?) befejezett tényként fogadta el, akkor a kálváriára vonatkoztathatják a győri jezsuiták 1744-ben tartott szombathelyi missziójának leírását is: „ . .. Napok multával a missióban a hallgatók száma annyira megnövekedett, hogy az itt végzett missió az előzőeknél semmivel sem volt kisebb ... A szombathelyiek nagyon nehezen váltak el az atyáktól. Sőt, hogy e missió emléke soha ki ne vesszen, a szenvedő Krisztus részére saját költségükön a templom oldalára kápolnát építettek." 2 ' 1 Összefoglalva az eddigieket, valószínűnek látszik tehát, hogy a 18. század első harmadában állt egy kálvária (kápolna) Szombathelyen. Feltehetően a jezsuita misszió hatására határoztak el egy új kápolna építését, amit hosszú előkészületek után 1752-től kezdődően a régi mellett valósítottak meg. Elkészülte után a korábbi épületet lebontották, berendezését pedig eladták, A kálvária keletkezési idejére utal annak az 17ji. december 4-én tartott ütésnek a jegyzőkönyve is, „Mellynek alkalmatosságával ezen szombatheli Hegyen az élőt circiter Húsz esztendőkkel eleintén epülnyi kezdett Kálváriának .." gondviselőjévé választották Puchart Antalt. 215 Hogy a keletkezési ideje még korábbi is lehet, arra a számadásokból is következtethetünk. Ennek elejét talán még a 18. századi rendezés során selejtezték ki. A meglévő az 5. fasciculussal indul (1747-1791). A korábbi négy könnyen felölelhetett 30-40 évet is. A kálvária így esetleg az 1711-es nagy pestisjárvánnyal is kapcsolatba hozható, de analógiák alapján egy 17. század végi építés lehetősége sem kizárt. Sajnos, korabeli leírások, mint Kazó István 1698. évi egyházláfcogatása, 21e Sinzendorf Fülöp bíboros, győri püspök 1730. aug. 28-án kelt jelentése, 217 majd később Korabinsky 218 és Bél 219 nem írnak róla, és nem tartalmazza a város 1760 körüli évekből származó térképe sem. 220 így eddigi eredményeinket a későbbi - talán szerencsésebb - levéltári kutatások fogják igazolni, 128
