Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században

az üzletek elhelyezése, úgy a feudalizmus és kapitalizmus korában keletkezett városok magistratusai részére is nehéz feladat volt, és mindig akadt a tanácsüléseken tárgyalnívaló a piaccal, kereskedelemmel kapcsolatos tennivalókról. A városi jegyzőkönyvek és a tanácsülési Íratok bizonyítják, hogy a városi tanács Szombathelyen is milyen gyakran foglalkozott a piac megfelelő helyének kialakításával. Elsősorban az országos vásárok alkalmával a belföldi árusok és külső országokból érkezett kézművesek, kereskedők árusítóhelyeinek kijelölése körül folytak viták. A termékek cseréje jórészt a piacokon történt. A boltok száma a vizsgált két évszázad alatt növekedett ugyan, de a lakosság szükségleteinek kielégítésére elégtelennek bizonyultak. A mindennapi megélhetéshez elengedhetetlen termékeket és a szükséges iparcikkeket általában a két hetipiacon és az országos vásárok alkalmával szerezték be. A kereskedelem, annak ellenére, hogy távoli vidékek lakói is felkeresték a szombathelyi piacokat, vásárokat - részint vásárlás, részint eladás céljából -, mégis helyi jellegű maradt. Ennek magyarázata részben Kőszeg közelségében, részben pedig a fontos kereskedelmi útvonalból való kiesésben rejlett. A szabad királyi városi rang előkelő helyet biztosított Kőszegnek, sok kiváltságot jelentett a falai között élő polgárságnak. Ipara is jóval fejlettebb, mint Szombathelyé, termékei keresettek, messze földön híresek, vásárai látogatottak voltak. A szombathelyi városi tanácsnak a kereskedelemmel kapcsolatos ügyek intézése során legtöbb gondot az árusok helyének kijelölése okozta. A város fejlődésével, a lakosság számának növekedésével, a kereskedelem kiszélesedésével terebélyesedett a piac is. A régi hely már szűknek bizonyult. Az apáról-fiúra szállt mesterségek folytatói mint céhbeli kiváltsághoz ragaszkodtak ahhoz, hogy évek hosszú során keresztül ugyanazon a helyen verjék fel sátraikat, rakják ki áruikat. Féltékenyen ügyeltek a konkurrenciát jelentő eladókra, nehogy azok jobb elárusító helyhez jussanak. Ellentétek merültek fel a külföldről és távolabbi megyékből érkezett árusok között, de az ehhez hasonló nézeteltérések megtalálhatók voltak a helybeli céhek tagjai között is. Egy-egy céhen belül is torzsalkodások folytak, annak ellenére, hogy a céh egy sorban árult, de mégsem volt mindegy, hogy az egyes mesterek milyen sorrendben állították fel sátraikat. A vita végére a városi tanács határozata tett pontot, és meghatározta az iparosok, kereskedők és élelmiszereket árusítók helyét. Ugyancsak döntést hozott a vásárrend terén is. 1794-ben szükségessé vált az élelmiszer-árusítás új rendjének meghatározása. A magistratus döntése értelmében a városi sütőasszonyok kenyereiket csak a kijelölt fedett helyen árulhatták. A falusiak kenyereinek árusítóhelye a városháza előtt volt, ahol a lisztet is mérték. A zöldség, tojás, baromfi helye a házak előtti gyalogjáró szélén volt. A tej, vaj, zsír, nyers és füstölthúst árusítók a Zöldfa vendégfogadóig rakhatták ki termékeiket. A főzelékféléket a városházától a klastrom irányában árulhatták. A húst a bakter háza előtt sütötték. A gyümölcsárusítókat a bakter háza és a mészárszék között, a Gyöngyös utca felőli oldalon helyezte el a tanács. A halat a mészárszék előtt mérték.

15 A tanács határozatait természetesen nem egyforma megelégedéssel vette tudomásul minden érdekelt fél. Elégedetlenségüknek újabb és újabb beadványban adtak hangot. A legtöbb panaszt a kézművesek nyújtották be, újabb hely kijelölését kérték, vagy erélyes intézkedést követeltek régi sátorhelyük visszanyerésének érdekében. A város határozata ellen a megyében fellebbezhettek a panaszosok. így cselekedtek a gombkötők is 1827-ben, akik a számukra kijelölt hely ellen a megyénél protestáltak. Panaszukban előadták, hogy a kőszegi, sárvári, körmendi és a hozzájuk tartozó filialis mesterek a jobb helyeket foglalták le, viszont ők mint helybeliek jogot formálnak az elsőbbségre, annál is inkább, mert ők vannak a legtöbben, és ők a megyeszékhelyen laknak. A 122