Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi tevékenysége

A káptalanok és konventek hiteleshelyi munkája kezdetben pótolhatatlan, de a későbbi századokban is közhasznú tevékenység volt. Idővel mégis különféle hiányosságok merültek fel munkájukban. A birtokviszonyokról az egész országra szóló felméréssel nem rendelkeztek. Ezért pl. az egyik káptalan nyilvántartásában.elzálogosított birtokrészt egy másik káptalan előtt ismét zálogosíthatták. Ravasz szándékú emberek a hiteles helyek adminisztrációjának hiányosságait kihasználták. Ezért akarta II. József a hitclcshelyi levéltárakat központosítani, de szándéka meghiúsult a nemesi vármegyék ellenállása miatt. A török idők után újjászervezett 21 káptalani és 7 konventi hiteles hely a megsokasodó ügyek intézésében kevésnek bizonyult. Az érdekelt felek mind gyakrabban igénybe vették a vármegyék hiteleshelyi szolgálatát is. Itt említjük meg, hogy a 13. század közepétől kezdődően a vármegyék ispánjai is kaptak a királytól megbízásokat különböző ügyekben, amelyekre írásban kellett jelentést adniok. A megyei közgyűléseken, ítélőszékeken a főispán, alispán és a szolgabírák okleveleket is állítottak ki, de mindig saját nemesi pecsétjük alatt. Mindez mutatja, hogy ~ bár a középkor századaiban a megyei okiratok tekintélye nem érte el a hiteles helyek által kiállított oklevelekét idővel mégis különösebb törekvés vagy ilyen szándék nélkül a megyei hatóság irodája a hiteles helyek vetélytársává vált. A 14. századtól kezdve a megyéknél is találkozunk jegyzőkkel. Arra is van adat mint látni fogjuk -, hogy a káptalani jegyzők egyúttal a megye jegyzői teendőit is ellátták. Mivel írástudó emberre a megyei hivatalnak is szüksége lett, ezt rendszerint A vasvári káptalan 1305-1328 között megújított pecsétje (Magyar Tört. Tár 1855. II. 59. lapján található rajz) i(>