Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

C. Harrach Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában

ne talált részletek kiegészítették az építéstörténetet. A teljes alaprajz középkori eredete bizonyossá vált a feltárt ablakokból. Az ablakok keretezése kőből van, s így a barokk vakolat alól előtűnnek a gótikus profilú részletek. A keleti hajóoldalon feltárt két ablak azonos a szentélyen feltárt ablakokkal (20. kép), csupán magassági méreteik különböznek. A szentélyen a keleti oldalon, a sekrestyepadláson is megtalálható egy befalazott ablak. Az ablakokkal egyidőben létezett a nyugati oldalon a sekrestye, amelynek bejáratát sikerült feltárni. Az a tény, hogy a jelenlegi sekrestye padlásán a szentélyfalban az ablakon kívül a XVIII. sz.-i periódus festésnyomait is megtaláltuk, igazolja számunkra, hogy az a XIX. század fordulóján készült. A hajó négy sarkán, a szentélysarkokon, az ablakok körül és a jelenlegi párkány alatt 2 méterrel egy szürke-sárga quáderes festés található. Ez a festés az 1735-ös tatarozásnál készülhetett, amit egy évszámos felirat rögzít is a szentély keleti sarkán. Az osztópárkány felső, záró részét sehol sem lehetett feltárni, az mindenütt roncsolt. A Szily püspök idejében készült tatarozáskor tehát felemelik a falkoronákat, és a teljes homlokzati felületeket egy gyengén höbörcsös vakolattal látják el. Ennek a színe fehér volt. Bevakolják ebben az időben az ablak kő kereteit is (20. kép). 1792-ben készül a sekrestye, nyitják a mai ablakokat, befalazzák a régieket.

51 A torony kutatása még nem történhetett meg, de a lepergő vakolat alól a szürke-sárga quáderezés nyomai előbukkannak. A 7 méter magas köpenyfal miatt csak a felette levő szakaszon, a felfalazás szintjéig lehet nyomokat kimutatni. A torony belseje azonban ennél többet is elárul. Az eredeti lőrésablakokat a köpenyfallal elpalástolták. Az ablakoknak egy kőből kialakított könyöklője és záradéka egy korai építési hagyományra utal. A megoldás teljesen azonos a kőszegszerdahelyi és a velemi Szt. Vid torony ablakaival. Mindkettőről tudjuk korai eredetüket. Érdekes megemlíteni, hogy mind a három toronyépítménynél a falazat zöme hasított bazalt és csatári kő. Kemenessömjénben az egész templom falazóanyaga kő, csupán a felfalazás tégla anyagú. A téglák Cziráky Lajos - CL - bélyegzésűek. A toronyban két haranghely van. Az egyik harangot a II. világháború idején leszerelték és elvitték, míg a ma is használatban levő 1938-ban készült. A feltárás csak a legfelső rétegeket tisztította le a falakról, így a nyers falazat még rejthet meglepetéseket, bár ennek nem nagy a valószínűsége. A munkát 1976-ban kívánjuk folytatni. Komoly feltárás, előkészítés, kutató és tervező munka készült még Bük és Gutatöttös községek templomain, ezekről azonban később külön szeretnék beszámolni. Nem fejeződött be a pápóci Szt. Mihály kápolnához csatlakozó épület munkája sem, így arról is később kívánok tájékoztatást adni. Az utóbbi 13 évben felszínre került töredékek újabb tárgyi bizonyítékokat szolgáltattak történelmünkhöz. A középkori emlékek sűrűsége igazolja számunkra, hogy mai településhálózatunk alig tér el a középkoritól. Ez pedig a magyar kultúra folyamatosságát igazolja megyénkben. A védőtornyok az őrködésre, küzdelemre való állandó készültséget árulják el. Lakóépületeink, más középületeink sajnos nem élték túl az idők pusztításait, ezért a történeti múlt hordozóit, rejtegetőit, templomainkat kell vallatóra fogni. Vizsgálódásainkhoz ma már majdnem csak ezek adnak anyagot. Ennek több oka van. Kevés kivételtől eltekintve, falusi településeinkben éppúgy, mint városainkban, lakóházaink építőanyaga fa, vályog, vályogtégla, tehát könnyen pusztuló anyag volt. A háborúkon túl egy-egy tűzvész is teljesen elpusztíthatta ezeket. Várainkat, kastélyainkat az élet változása, a harcászat fejlődése, a lakáskultúra alakulása - tehát a funkcióváltozás - a századok folyamán alapvetően átalakította. A tulajdonosváltozások szinte mindig alapvetően újat kívántak, s így változott kastélyaink építészeti képe is. Profán épületeink, éppúgy mint ma, a funkcióváltozások 255