Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

C. Harrach Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában

eredeti magasságához képest. A déli, keleti, nyugati oldalon ugyanis feltárásra került egy-egy ikerablak, illetve azok felső része. Mindháromból hiányzott a középső borda, így alakították ki jellegtelen, félkörzáródású „barokk" ablakokká őket. A torony főpárkánya ráfut az eredeti helyükön levő kövekre. A nyugati és keleti ablakok enyhén csúcsívesek, egyszerű lesarkított profilúak, míg a déli félkörzáródású és tagoltabb profilú. Az ívek anyaga kő, épp úgy, mint a déli kapu megtalált kerete. - A helyreállítás átmeneti megoldásként fémszerkezetű osztóbordát készített, reméljük, hogy az ablakok kőfaragó munkáit belátható időn belül - pótlólag - el lehet végeztetni. A munkát egy belső felújítással fejezték be, amelynek egyes részletei korrigálásra szorulnak majd. A templom teljes történeti tisztázásához természetesen egy külső és belső régészeti feltárásra lenne szükség, a belsőben falkutatásra, ez azonban még várat magára. 1974-ben a gencsapáti plébániatemplom is megújult. Az első okleveles adat 1288-ból való,

1

'

1 1698-ban

15 keletéit temploma renoválásra szorul, 1880-ban háromhajóssá építik át, renoválják 1937-ben és 1962-ben. Ennyi alakítás után reménytelen korábbi nyomokat keresni. A vakolat leverése azonban mégis hozott némi eredményt, feltárta a bizonyíthatóan középkori eredetű falszakaszokat. A mai szentély kétharmad része még gótikus eredetű. Egy-két helyen még látható volt a lemállott, de még észlelhető gótikus lábazati kő is. A templom többi homlokzataiban már valóban nem mutatható ki a középkor. A középkori múlttal rendelkező Kőszeg-Hegyaljának egyik fontos települése Bozsok. Ebben a községben több fel nem tárt rom van, amelyek részben középkoriak. A hagyomány szerint már 1135-ben premontrei prépostságot alapítottak itt őseink.

16 Első okleveles említése 1279-ből való. A mai plébániatemplomot a Szt. Anna kápolnából építették át 1772-ben. Az 1972-ben végzett belső falfestés előtti kutatáskor ez a nagyobbítás kimutatható volt. A torony, az északi fal egy része és a déli fal egy része egy korábbi periódusban épült. A déli falon, a mai szentély felőli falpillérek között egy nagy befalazott boltív van a barokk ablak alatt. Ebben még egy kisebb nyílás befalazása is megfigyelhető. Az északi és déli oldalon a középső lizéna köteg mögött határozott falvég vonul, amelyen még a vakolat is látszott. A lizénákat utólag építették téglából, míg az eredeti falszövet csatári kőből rakott. A nagyobbítás, toldás anyaga tégla. A karzat alatti lépcső többszörös átalakítás eredménye, aláfalazással kialakított. „A falun kívül a hegyen kiemelkedik a Mindenszentek tiszteletére" épített

17 templom Kéthelyen, Szentgotthárd mellett. Okleveles említése 1423-ból ismert

18

. Az épület szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, amelynek déli oldalán nagyméretű gótikus ablak került felszínre 1972-ben. A déli oldalon lefaragott támpillérnyomok láthatók. A most álló templomot bővítették, mert a középkori épület végfalainak nyoma a déli és északi oldalon egyaránt megfigyelhető. A részleges kutatás befejezésére sem került sor eddig. A régészeti ásatásra és belső falkutatásra csak akkor nyílik lehetőség, ha az egyház megteremti ennek anyagi feltételeit. A szentgotthárdi volt cisztercita kolostor középkori ásatásai még folynak, így ezekről még nem adhatunk tájékoztatást.

19 Az ikervári plébániatemplom belső felújítása 1974-ben megtörtént. 1698-ban a „falu mellett, a Rába folyó mellett keletelten építve, fagerendákkal kerítve, lényegében szabadon" állt a templom.

20 Szentélyének bordás keresztboltozata eddig is igazolta középkori eredetét, de csúcsíves bejárati ajtójáról a toronyaljban csak most derült ki, hogy eredeti faragott kő. Örtszentpéter kicsi temploma a XIII. századból való. de alaposabb kutatás nélkül is látszik, hogy több periódusban épült ki. A szentély északi oldalán egy gazdagon keretezett szentségtartó fülke, egy pasztorfórium került elő 1970-ben. A későgót alkotás 242