Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

C. Harrach Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában

A résablakok méreteiknél, kialakításuknál fogva egyaránt románkoriak. A béllétűkben fellelhető középkori vakolat- és festékréteg több helyen a támpillérek alá fut, a legszembetűnőbben a délnyugati saroktámasznál. A régebbi északi oldalon levő sekrestyetoldalék - ma keresztelőkápolnának használják - szintén több átalakítást mutatott. Az északi oldalán befalaztak egy egyszerű barokk ablakot, a nyugati oldalán levő ajtó helyett pedig ablakot készítettek. A gótikus támpillérek a toldások falaiba ágyazottan állnak (8. kép). A szentély ablakai közül sajnos csak a középső maradt meg befalazottan. A községben élő szájhagyomány szerint a XX. század első felében bontották ki a szentély déli falának mérműveit és bővítették a ma látható méretre. A szentély keleti mérműves ablaka égetett tégla profilos. A könyökölő és a külső rézsű a felismerhetetlenségig rongált, csak következtetni lehet méreteire. A szentély északi ablaka (8. kép) egyszerű ívzáradékú, amely egyetlen darab kőből van faragva. Sajnálatos módon a belső tatarozáskor nem tették lehetővé a kutatást, pedig akkor még lett volna alkalom a szentélyablakok pontosabb meghatározására, műszaki felmérésére. Az új belső térkialakítás pedig még nem történt meg, így lehetőség nyílott volna arra, hogy a keleti ablakot átbontva újra funkcióba állítsuk. A vakolatverés megkezdése előtt a tornyon sávos, quáderes sgraffitónyomokat lehetett látni. Ezt leverték mielőtt felmérés vagy fénykép készült volna róla. E nyomok - épp úgy, mint Hegyhátszentjakabon, Kemenessömjénben, Kőszegdoroszlón és még másutt is, pontosabb periodizációt igazolhattak volna. A jelentéktelennek tartott kis töredékek elpusztítása feletti keserűséget csak a kutató érzi, akinek mozaikképében ezeket a fehér foltokat már nem pótolhatja semmi. Meg kell említeni, hogy a falból több égetett, profilos bordadarabot emeltünk ki a későbbi toldásokból. Lehetséges, hogy a szentély eredetileg boltozott volt, A bordaprofil is korai, mint a keleti ablakok, ezért feltételezem, hogy egy építési időszakból valók. 1966-67-ben került tatarozásra az Egyházasbollóson álló templom. Akkor még állt a régi faluközpont, háromszög alakú teret alkotva. Egyszerű, de rendezett, szép fehér épületei ma már teljesen eltűntek, részben a beépítés is megváltozott. E háromszög alakú térnek az északnyugati szögletében áll a keletéit, egyhajós templom. A kutatás előtt csupán tornyának két középkori, lóhere alakú ablaka és tornyának támpillérei voltak ismeretesek, továbbá az, hogy 1850-ben kelet felé megnagyobbították. A kutatás bebizonyította, hogy a feljegyzések pontosak, de további részletek is előkerültek a vakolat alól. Általában a magyarországi kis román templomokon az északi falon nincs ablak. Itt mégis két kis félkörzáródású résablakot tártak fel.

7 A másik említésre méltó eredmény, hogy a toronyba másodlagosan befalazva egy római korlátkövet is találtak. Díszítése teljesen azonos egy másik kőemlékkel, amelyet a jánosházi múzeum őriz. Mindkét darab egyazon helyről származhat. Igaz, hogy Rómer Flóris által már leírt római út mellett van mindkét település, és a környék szántóföldjei érem- és fegyverleletekkel gazdagítják a helytörténeti anyagot. Sem alaposabb régészeti kutatásra, sem a belső falak megkutatására nem kerülhetett sor. A műemlékvédelmi munka folyamatos a megyében. A védett épületek tulajdonosai lassan már kivétel nélkül beszerzik a különböző munkákhoz a műemléki jóváhagyást, betartják annak előírásait, váratlan töredék felszínre kerülése esetén értesítik a Felügyelőséget, s csak annak iránymutatása alapján folytatják a munkát. A kevés számú kivétel egyike volt 1968-ban Ostffy asszony fa temploma. A vakolat leverése után a déli szentélyoldalon befalazás nyomai kerültek elő. A vakolat minőségét, a felületek egymáshoz való viszonyát azonban a befejezés utáni szóbeli közléskor már nem lehetett ^megvizsgálni. Feltételezhető, hogy az építtető által megfigyelt befalazáson felül más 237