Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

C. Harrach Erzsébet: Vas megye Árpád-kori építészeti emlékei nyomában

2. Szentpéterfa, rk. templom szentélyének boltozata átfestés előtt 1962-ben pülések sűrűsége és jellegzetes formái (Őrség) alig változtak az idők folyamán, arra mutat, hogy a lakosság életképessége erősebb volt a pusztító hadaknál. Az a tény, hogy a török sem Kőszegnél, sem Szentgotthárdnál nem tudott győzelmet aratni és megtelepedni e területen, ugyan sok vér árán, de megmentette az épületeket a megszállás okozta teljes pusztulástól. A megyében folyó műemlékvédelmi munka igyekszik tárgyi bizonyítékokkal szolgálni e terület középkori kultúrájáról. A helyreállításokkal, tatarozásokkal együtt elvégzett cpületvizsgálatok, falkutatások sok apró mozaikjából egy tágabb történeti múlt képe alakul ki. A műemlékvédelmi kutatás feladata tehát kettős: egyrészt a történeti múlt kiegészítése, másrészt a művészettörténeti, építészettörténeti tudomány tárgyi bizonyítékokkal történő fejlesztése. A kutatási munka tehát nem öncélú, hanem egész kultúránk megismerésének szerves része. Fontossága ezenfelül még abban van, hogy olyan részleteket, pl. vakolatmaradványokat, freskótöredékeket, amelyek ma még megfigyelhetők - de a jelenlegi tatarozási munkamódszerek mellett teljesen megsemmisülnének - átmentsük a jövő számára. A váratlan töredékek pedig arra figyelmeztetnek, hogy a lelkiismeretes munka mindenütt kötelezi a szakembert a kutatásra, ahol csak a legkisebb eredmény is remélhető. A kutatás szükségességét azonban mindenkor a szakembernek kell eldöntenie. A megyében folyó műemlékvédelmi munka megvalósult eredményeiről kíván e kis írás tájékoztatást adni. Az 1962 óta elkészült és folyamatban levő komoly, közismert műemlékvédelmi munkákat most csak felsorolom: a kőszegi vár, a kőszegi lakóházak, a körmendi, büki, bozsoki, vasszécsenyi kastélyok, a sárvári vár. Bővebben szeretnék szólni a kevésbé látványos, de történeti és tudományos szempontból ugyancsak jelentős kisebb objektumokról. így például az elmúlt 13 év alatt 52 településben kisebb-nagyobb egyházi objektumok kerültek vizsgálat alá. A vizsgált objektumok kevés százalékánál ismert volt az építési idő, így ezeknél csak ellenőriztük a feljegyzések pontosságát. Az épületek másik kis töredékénél valami kevés támpont volt, ami középkori eredetre vallott, de a legnagyobb százalékban az eddig jellegtelennek tűnő épületekben találtunk rá a középkori eredetre, illetve annak még fellelhető nyomaira. Helyreállított kastélyainkban sajnos aíig lehet kimutatni a középkort. Falvastag229