Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

A tisztiorvos és egészségügyi hivatal: 1861-1Q44 A városnak már a kiegyezés korában megvolt a maga orvosa, aki 1861-ben s 1867-ben a többi tisztviselőkkel együtt nyert megválasztást. Röviden a város 1872. évi első önkormányzati szabályrendelete is megemlékezik a városi orvosokról, akiknek feladata az általános közegészségügyi állapot figyelemmel kísérése, járványok megelőzése és korlátozása s a város szolgáinak és szegényeinek ingyenes gyógykezelése volt. Az 1872. évtől kezdve a tisztújítások rendszeresen megemlékeznek a városi orvosokról, akiknek feladatai együtt nőnek a várossal évről évre. A város 1884. évi szabályrendelete már részletesen határozza meg sokoldalú tennivalóit: A város orvosa a) felügyel a közegészségügyre általában, és tapasztalatairól havonként jelentést tesz; b) ellenőrzi a gyárakat és iparvállalatokat egészségi szempontból; c) őrködik, hogy egészségileg tilos gyártmányok és cikkek ne készíttessenek, vagy forgalomba ne hozassanak; e végből a tanács vagy rendőrkapitány felhívására időnként a gyárakban, iparvállalatokban és üzletekben szemléket vagy nyomo­zásokat teljesít; d) felügyel a felsőbb rendeletek értelmében a gyógyszertárakra és méreganyag áru­lására ; e) felügyel az orvosi, állatorvosi és bábái rendszabályok szoros megtartására; f) ellenőrzi a tanácsilag eltűrtnek nyilvánított bordély-üzleteket és kéj nőket, ezek­nél az egészségügyi vizsgálatokat hetenként kétszer teljesíti és ezen üzletek és személyekről rendes jegyzéket vezet; g) teljesíti az élelmiszerek egészségi állapotának vizsgálatát, úgyszintén a szabály­szerű védhimlő oltását; h) a városi orvos a városi szegények rendelő orvosa és egyúttal halottkém; s mint ilyen bejelenti a polgármesternek esetről- esetre a történt halálozásokat a fenn­álló törvények értelmében; a halottkémlésért a szegények kivételével 50 kr-nyí díj szedése illeti meg; i) a városi orvos a városi rendőrség és összes szolga személyzet, valamint család­tagjai gyógykezelését ingyen teljesíti, részükre a gyógyszereket a város terhére megrendeli, a vények azonban az illető gyógyszerész által láttamozás céljából a polgármesternek bemutatandók; k) köteles havi kimutatásokat adni az egészségügyi viszonyokról és az orvosi ápolás nélkül elhalt 7 évnél ifjabb gyermekekről; 1) felügyel a gyermektartókra, dajkák és szoptatókra, magán szülőházakra és bá­bákra; m) végre a városi közegészségügyi bizottság tagja s általában teljesíti mindazon teendőket, melyek a fennálló törvények érteimében hozzá utaltatnak. A felsoroltakból is megítélhető, hogy ez az ügykör-megállapítás meglehetősen kez­detleges volt azoknak a sokrétű tennivalóknak szempontjából, amelyeket a fejlődő város egészségügyi viszonyai megköveteltek. Az elkövetkezendő két évtizedben számos megbeszélés, tanácsi és közgyűlés foglalkozott a közegészségügyi viszonyok kérdésével, nem utolsósorban a város közegészségügyi bizottsága, s az eredmények arra vezettek, hogy az egyetlen orvos személye nem bírja elvégezni a reá háruló feladatokat. Ezért 1908-ban teljesen átszervezték a városi egészségügyi szervezetet, mely átszervezésnél figyelembe vették az 1908. évi XXXVIII. te. rendelkezéseit a közegészségügy rendezé­séről szóló 1876. évi XIV. te. megfelelő részének módosításáról. 20 Az átszervezés folytán a város a tiszti főorvos mellett két területi tisztiorvosi állást rendszeresített, a város harmadik kerületét a tiszti főorvos látta el. Az átszervezéssel 21$

Next

/
Oldalképek
Tartalom