Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

I. te, az 1912. évi LIX te, a 197/100/1914 sz. BM. rendelet és még különböző egyéb jogszabályok állapítják meg. (1930. évi szabályrendelet 131-134. §.) A kihágás büntetőbíróság, amelyet elenite a főjegyző, később az I. osztályú aljegyzők látnak el, s az 1901. évi XX. te, az 1929. évi XXX. te, a 65.000/1909. és 90.089/1919. BM. számú rendeletek értelmében az elöljáróságnak mindig egy jogi képesítésű személye intézi, az 1930-as években 1 előadóval és 1 díjnoki személyzettel. Feladata kettős: 1. a törvények, rendeletek és a város szabályrendeletei által hatáskörébe utalt kihágások feletti bíráskodás, 2. az idegen hatóságoktól érkező kihágási ügyekbeni megkeresések elintézése. Az első fokú iparhatóság, amelyet eleinte a polgármester, majd a városi tanácsnokok látnak el, később 1 előadóval és 1 díjnokkal az 1884. évi XVII. te alapján. A városi anyakönyvi hivatal, amelyet az 1894. évi XXXIII. te alapján hozott létre a város, s vezetője a BM. kinevezése alapján a városi főjegyző volt. Személyzete állandóan szaporodott a szaporodó anyakönyvi tennivalók folytán.

7 Feladata az állami anyakönyvezéssel kapcsolatos tennivalók voltak, 1906 óta rendelkezett önálló ügykezeléssel. A városi lakáshivatal, amely a 4180/1917. ME. sz. rendelet alapján jött létre 1918. március i-től kezdődően.

8 A munkaközvetítő hivatal, amely az 1916. évi XVI. te és a 92.815/1916. KM. számú rendeletek alapján látta el feladatát a város által alkotott szervezeti szabályzat alapján,

9 1918 óta. A katonai ügyosztály, amely az eddigi rendőrkapitányi hatáskörben intézett katonaügyeknek a rendőrség államosítása révén a városnál maradt ügyeit van hivatva ellátni, ezen felül a katonai beszállásolással, hadiözvegyek és a hadiárvák összeírásával, nyilvántartásával, segélyezésével foglalkozik, külön iktatója, irattára és pecsétje van. Egy előadóból és egy kezelőből álló csoport. (1930. évi szabályrendelet 119. §-a.) Az 1940-es években ügyköre jelentősen kibővül, s feladatkörét a képviselőtestület 8 önálló pontban foglalja össze: 1. „Sorozási munkálatok, a hadkötelezettek összeírása, A, B, C, D, lajstromok vezetése. 2. Kedvezményi ügyek, a kérvények összegyűjtése, az adatok valódiságának ellenőrzése. 3. Sorozáson az előállítottak személyazonosságának ellenőrzése, az állítási lajstrom városi példányainak vezetése, avatási jegyzőkönyv vezetése. 4. Behívójegyek kézbesítése. 5. Az egyenkénti és közös beszállásolás teljesítése. 6. A lóállomány évenkénti összeírása. 7. A hadigondozási nyilvántartások vezetése. 8. Bizalmas ügyek elintézése".

10 Az 1930-as évek elején a gazdasági és társadalmi helyzet kényszerének hatása alatt kerül sor a városi szegényügyi igazgatás rendezésére,

11 amelyet a városi képviselőtestület hoz szabályrendelet formájában. A szegényügyi közigazgatás teendőit a szegénykataszter felfektetésében, a befolyt segélyek központi kezelésében, a segélyezettekről szerzett részletes információk gyűjtésében, a szükséges pénzösszegek megszerzésében, a kiutalásban s a szegénygondozásban, vagyis a szegényekkel való gyakorlati törődésben határozza meg. Énnek megfelelően hozza létre a polgármester hivatalán belül 1930-ban a Szegényirodát, amelynek vezetője az erre- a;-célra kirendelt városi alkalmazott (napidíjas vagy írnok). A szegényiroda teendőit és hatáskörét így határozza meg a szabályrendelet: 207