Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

ségvetésen belül, sürgős esetben 10 ooo pengőig azon kívül is utalványozhat, s felügye­letet gyakorol a város hatósága alatt álló összes intézmények és intézetek felett, össze­foglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy a polgármester az 1930-as években az összes személyzeti ügyek intézését a kezében tartja, övé a költségvetésen belüli utalványo­zási jog, a város gazdasági ügyeinek főirányítója, s c két jogon keresztül minden hatalom összpontosul kezében. A képviselő-testület szavazógépén keresztül hozzá áramlanak az egyéb jogok is, amelyek csak formálisan nincsenek nála már: így az egyszemélyi vezetés megerősödik. Míg a hatalom egyre jobban egy kézbe összpontosul, addig az adminisztratív bürok­ratikus rész annál inkább szétforgácsolódik, s a kezdetben mindössze két-három sze­mélyből álló polgármesteri hivatal egyre inkább bővül a feladatok sokasodása folytán, növekszik a létszám is, aprózódnak a belső ügykörök. A polgármesteri hivatal tisztviselőinek létszámalakulása a keletkezéstől számított 6 évtized folyamán: 1872 1885 1911 :lí).'50 polgármester ua. u a. ua. jegyző főjegyző 2 tanácsnok helyettes tanácsnok ni jegyző főjegyző .'3 tanácsnok tanácsnok I. 0. aljegyző főjegyző II. 0. aljegyző 2 I. 0. jegyző 2 II. 0. jegyző összesen: 3 fő 4 fő ü fő 10 fő Ehhez a létszámhoz az 1930-as években még 2 fogalmazó szakdíjnok és hivatali' altiszt járul. Bizonyos adminisztratív megoszlást találunk már a polgármesteri hivatalban az 1870-es években is. A jegyző, mint a polgármester helyettese minden jogkörben pótolja őt, de állandó különálló feladatai a közgyűlési a tanácsi és bizottságok jegyzőkönyvei­nek készítése, s emellett irodaigazgató és levéltárnok is. Egyszóval olyan mindenes, míg a fizetéses tanácsnok elsősorban árvaszéki ülnök. A jegyző, a későbbi főjegyző egyébként már említett ügyköre mellett átveszi a pol­gármestertől a községi bíráskodás terhét (1911), de már ez a jogkör akadályoztatás esetén az I., illetőleg II osztályú jegyzőre is átszáll ebben az időben. Az I. osztályú jegyző végzi 1895-ben a polgármesterre háruló haláleset-felvétel és hagyatéki leltározási munkát (95.465/1895 BM. számú rendelet), míg a II. osztályú jegyző lesz a levéltárnok és az irodaigazgató. Hasonló módon még nagyobb differenciálódással találkozunk az 1930-as években, amikor a főjegyző teljesen átveszi az anyakönyvi ügyeket, s ő az anyakönyvi hivatal vezetője korábbi funkcióin kívül, s az I. és II. osztályú aljegyző az apróbb munkakö­röket ugyancsak tovább osztják maguk között az érdektelenségig menő részletezéssel. Az ügyintézés nagyfokú differenciálódása szükségessé teszi, hogy a polgármesteri hivatal egyes tisztviselői a törvény szerint reájuk háruló ügyekben a polgármesteri hivatalon belül kisebb önálló egységeket hívjanak életre. Ilyenekké válnak egyes tiszt­viselők vezetésével azok, amelyek azután irattárilag is kiválnak a polgármesteri hiva­talból : A községi bíróság (1878-1944), amely eleinte a polgármester, 5 majd a főjegyző, 6 végül az I. osztályú aljegyzők munkaköre az 1930-as években szervezetileg 1 előadóból és 1 díjnokból álló hivatal, amelynek ügykörét az 1877. évi XXII. te, az 1911. évi 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom