Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Horváth Ferenc: Szombathely rendezett tanácsú, később megyei város hivatalszervezete (1860-1944)

városi tűzoltóság. A hivatalok közül némelyiknek a létszáma annyira felszaporodott idővel, hogy túlhaladta a polgármesteri hivatal létszámát, s a tisztviselői testület megduzzadása egyik legnehezebb tétele lett a városi költségvetésnek még akkor is, miután a rendőrség 1920-ban, majd a számvevőség 1938-ban államosítás alá került. így az az érdekes helyzet alakult ki, hogy a város mind súlyosabb tehernek érezte az érdekeit egyre kevésbé képviselő tisztviselőt, az állam által kötelezően elrendelt hivatalok felállítását, s örült ha azoknak államosítása révén a súlyos kiadásoktól szabadulhatott. A városi tanács a dualizmus korában: i8-/z-igi8 Az 1871. évi XVIII. te. intézkedett először országosan egységesen a városok, a rende­zett tanácsú városok szervezetéről. A törvény VI. részének 64. §-ában megjelölte azokat a tisztségviselőket, akik a tanácsot képezik, a tanács fejeként megjelölve a polgármes­tert, s egyúttal meghatározta (6j. §.), hogy a városok a tanácsok működésének és a polgármester, valamint az egyes tisztségviselőkhöz való viszonyát a város szabály­rendelettel állapítja meg. E szabályrendeletet Szombathelyen 1872. március 27-én adták ki. A szabályrendelet 18. §-ában határozza meg a tanács szerepét a következőkben: „A tanács végrehajtó közege a képviseleti közgyűlésnek minden közigazgatási és gazdászati ügyben". A szabályrendelet egyúttal felsorolta a tanács tagjait, amelyek a polgármester, mint elnök 12 tanácsnok, továbbá a jegyző, az ügyész, a rendőrkapitány, a pénztárnok, az orvos, a közgyám, a számvevő és a mérnök, mint a tanács rendes tagjai. A szabályrendelet a városi tanács hatáskörét a következőkben jelölte meg: „A tanács hatásköre határozati joggal kiterjed minden közigazgatási és gazdászati ügyekre, melyek a közgyűlésnek világosan fenn nem tartattak, vagy pedig jelen sza­bályrendelet értelmében az egyes tisztviselők önálló hatáskörökbe nem foglaltattak: mint ilyenek itten különösen megnevezettek: a) ipar, adó és gyámoldali ügyekbeni teendők; a gyámoltak felvétele a fennálló alapszabályok értelmében, b) a közgyűlési határozatok végrehajtása, c) az építészeti ügyek körüli eljárás, a fennálló építészeti rend értelmében a szépí­tészeti állandó választmány javaslata alapján, d) más hatóságok megkeresésének elintézése, e) a költségvetésen belüli utalványok eszközlése, a költségvetésen kívüli utalványo­kért az illető utalványozásra szavazók saját vagyonukkal felelősek. f) az évi költségelőirányzat adatainak beszerzése, annak összeállítása és a képvise­leti közgyűléshez leendő felterjesztése, g) a levéltárban elhelyezett eredetiek kiadásának végzésileg leendő engedélyezése, h) a haszonbéri árverések helybenhagyása 500 Ft-on alul, i) másodfokú elintézése a rendőrkapitány végzései ellen emelt fellebbezéseknek ­úgy a rendőrkapitány eljárása elleni panaszoknak megvizsgálása és orvoslása ­esetleg pedig véleményes jelentéstétel a közgyűléshez k) a város ingó és ingatlan vagyona, úgy a tisztviselők hű kötelessége teljesítése feletti őrködés, 1) a szolgaszemélyzet megválasztása az eddigi gyakorlat szerint, m) minden közgyűlési tárgynak véleménnyel való ellátása." 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom