Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

már bizonyára csak egy állt, valószínű ott, ahol Knebel Ferenc fényképén is találjuk 1880-ban. 1846-47-ben a kálvária kereszt előtti kövek letisztításáért fizettek. Ugyanekkor dolgozott Kost (Rost?) János asztalos is. Nehezen olvasható német számlája szerint 5" hosszú, 9" széles, j/4"-os lécekből táblát csinált a kereszthez, s mást is. A táblát pirosra festették.

259 Erről a keresztről ír a fentebb közölt 1857. évi leltár is, amikor az 51. szám alatt a templom előtt egy nagy keresztet, az 52. szám alatt a kereszt előtti új térdeplőt említi. Talán ehhez a kereszthez tartozhatott az a bádogból kivágott, már csak nyomokban látható festésű Krisztus Corpus és Mária (?) álló alakja, amelyek ma a templom padlásán találhatók, az előbbi az északi torony falához, az utóbbi egy gerendához szegezve. A fakereszt helyére 1910-ben állították a ma is meglevő műkő keresztet. Lábazati részében felirati tábla volt Kempis Tamás szavaival.

260 Ma a tábla hiányzik, és maga a kereszt is eléggé elhanyagolt állapotban van. A kápolna és a remeteház közötti vonalban, de azoktól nyugatra is állt egy fogadalmi kőkereszt, amelyet az apácák kertjük kiépítésekor a mai épület Hammerschmidt utcai sarka helyére - kerítésen kívülre - akartak helyezni.

261 Történetéről semmi közelebbit nem sikerült megtudnunk, és nyomára sem akadtunk. JEGYZETEK 1. Ismertetésünk konkrét adatait a Vas megyei Levéltár (a továbbiakban: VamL.) Szombathely Város Levéltára Szombathely Város Hegymester iratai (a továbbiakban: Hegymesteri Jkv) 1609 óta meglevő jegyzőkönyvei alapján adjuk. Köztudott, hogy a kétlaki életmódot folytató városi polgárság számára mennyire fontos volt a szőlőhegyek intenzív műveléséből adódó jövedelem. Még a nem különösen jó szombathelyi borok esetében is így lehetett ez, azért látjuk a kocsmáltatási jog körül folyó nagy pereket is. Ruzsás Lajos; A városi fejlődés a Dunántúlon a XVIII-XIX. században. Klny. az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének „Értekezések 1981/62" c. kötetéből. Bp., 1963. Harald Prkkler: Városok és mezővárosok a Fertő tó körül. Nemzetközi kultúrtörténeti szimpozion „Mogersdorf" 1972 Kőszegen. Szombathely, 1974. 249—262. p. 2. Gesztenyést említenek pl. J 666-ban VamL. Szhely Város lt. Hegymesteri Jkv. 1662-1670, 93. p. és számtalan más alaklommal. A „Gesztenyés" még a 19. sz. végén is élő elnevezés volt. Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1895-1910-ig és műszaki létesítményei. Bp. 1910. (a továbbiakban: Bodányi) 34. p. 3. Pince - présházak: Kádossy Gergői paptól maradt présházas szőlő. VamL. Szhely Város lt. Hegymesteri Jkv. 16871690. 16. p. 1692-ből VamL. Szhely Város lt. Hegymesteri Jkv. 1685-97. 69. p. Sugár Péteré uo. 110. p. Hecs Imre vett szőlőt présházzal. Uo. 111. p. 1700-ból VamL. Szhely Város lt- 1697-1712. 35. pTaslcr Mészáros György vett szőlőt présházzal. Uo. 52. p. Hazatius István házas szőlőt vett. VamL. Szhely Város lt. Hegymesteri Jkv. 1712-1726. 106. p. Nagy Ferenc vasvári kanonok szintén ilyennel bírt. Uo. 122. p. A példák sokasíthatok. Az a későbbi megállapítás, hogy a hegy még a 19. sz. elején is beépítetlen, csak abban az értelemben helytálló, hogy itt lakóházak nem épülhettek. 4. Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, I—II. 1929., III. 1935. (a továbbiakban: Géfin) I. 19. p. 5. Géfin Gyula: Szombathely legrégibb tájképe = Vasi Szemle, 1936/1-2. 7. p. 6. Vasi Szemle, 1962/3. 73. p. 7. Szilágyi István: Magyar kálváriák. Klny. az Építés-Építészettudomány IV. kötet 1-2. számából. Bp., Í973. (a továbbiakban: Szilágyi) 115-122. p. 8. VamL. Szombathely Város Levéltára Alapítványi Számadások Kálvária Számadások (a továbbiakban Kálvária számad.) (1872-től Alapítványi Számadások) Fasc. 5. N° 37. 9. A kápolna megadott méretei átszámítva: hosszúság: 12 öl — 22,75 m szélesség: 4,5 öl = 8,53 m magasság: 4 öl = 7,58 m 189