Vas megye múltjából 1976 - Levéltári Évkönyv 1. (Szombathely, 1976)

Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez

János, valamint a két lator szobrai. Aranyozott oltárglória, hat aranyozott gyertyatartó, két kánontábla. Jobb oldali mellékoltár: tabernaculum, oltárglória sugarakkal és felhőkkel, angyalfejekkel. A párkányon két angyal aranyozva, a testük természetes színű. Mária-szobor hasonlóan festve, két más szobor az oldalállványokon ugyanúgy, és két angyal koronával Mária szobra felett. Két gyertyatartó, két kánontábla. Bal oldalai mellékoltár: tabernaculum, oltárglória felhőkkel, sugarakkal, angyalfejekkel, a párkányon két angyal. Fájdalmas szobor, két oldalszobor, mindhárom aranyozott ruhával, természetes színű testtel. Két gyertyatartó, kánontáblák. Szószék: festett alapon aranyozott és ezüstözött faragványok. A hangfogón a hitet, reményt és szeretetet ábrázoló angyalok, színezve. Ezeken kívül egy Nepomuki Szent János és egy Szent József szobrot említ külön, új színezésük arany szegéllyel készült. Szól egy képről is, amelyre külön alapítvány volt. Az ajánlat összege 761 forint. A Szent János és a Szent József szobrok azért nem tartozhattak szervesen sehová, mert talán az egykori piaci kápolnából kerültek át ide, ahol az 1766-os bővítés óta a mellékoltárok mellett álltak.

93 Hogy hová lett ez a régi berendezés, nem sikerült megtudnunk. Valószínűleg elpusztult, de az is lehet, hogy a későbbi kutatás során előbukkan valahol. A karmeliták 1905-6-ban új oltárokat készíttettek Lewisch Róberttel, és ő csinálta a szószéket is, amely a diadalív előtt állt az evangéliumi oldalon.

94 Az 1930-3.4-es átalakításakor elbontották. Négy evangélista domborműve most a herényi templomban van. A mai oltárokat az átalakítás után Lewisch utóda, Lorencz Antal csinálta.

90 Több más kép és szobor is díszíti a kis templomot, és a torony alatt is van két kis oltár, ezeknek azonban semmilyen művészettörténeti vagy helyi jelentőségük nincs. Szentsír A kálvária egyik legjelentősebb berendezési tárgya a szentsír. Jézus halálának és eltemetésének emlékére állítanak a közép-európai országokban szentsírokat. A szokás középkori eredetű, de a barokkban virágzik. A városokban, nagyobb településeken minden templomban állítottak szentsírt, s a hívek ezeket sorra felkeresték. így volt ez Szombathelyen is. A vártemplom - az akkori plébániatemplom - szentsírjáról nincs adatunk, de biztosra vesszük, hogy a 17. században már volt. A domonkos templomban levő szentsírról 1710-ből tudunk, amikor koldulásból és ajándékokból 18,18 forint volt a bevétel a díszítésre. Ettől kezdve ilyen adatok folyamatosak a 18. században.

96 1752-ben a rendház szentsírt csináltatott. 1753 januárjában fizették ki az asztalost, azután a festőt. 1762-ben ismét asztalosszámlát fizettek, 1763 októberében pedig három évre visszamenőleg rendezték Gábor festő követelését a szentsírnál végzett munkáért.

97 A szentsír ünnepélyessé tételét gyertyák égetésével fokozták, sőt egy 1762es adatból tudjuk, hogy külön énekes leányok voltak itt, akik a szentsírnál is énekeltek.

98 A ferenceseknél az 1759-66-os nagy építkezés alkalmából a kórus alatt két kápolnát készítettek: a szentsír és a kálvária részére.

99 1764. április 13-án Krisztus koporsójának zöld és fehér színezéséért 20 dénárt, április 18-án ugyanoda hét üveggömbért 85 dénárt fizettek, május 12-én viszont 14 forintot adtak a képfaragónak a megláncolt Ádám és Éva szobráért.

100 A kálváriái szentsírról már a legelső számadások beszélnek. 1749-ben olajra, gyertyára, szegekre, lámpabélre adnak ki a szentsírral kapcsolatban.

101 Gyűjtöttek is a számára 140 tojást. Ezt találjuk a domonkosok szentsírjánál is 1721-ből.

102 A szokás német nyelvterületen is ismert.

103 Ügy látszik, a földművesek nem pénzt, hanem inkább tojást adtak. A tojás a húsvéti megszentelendő ételek között szerepelt; böjtben tilos 163