Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Tilcsik György: Új adatok a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság működéséhez, 1837 - 1841

Itt mondjuk el, hogy a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság alapszabályainak 1985- ben történt közreadása óta több olyan közlemény is napvilágot látott, amelyek a Győrben, a Veszprémben, a Pápán, valamint a Székesfehérváron az 1830-as és 1840-es években létrejött és működött olvasótársaságok alapítását, tevékenységét, tagságának, valamint könyv-, újság és folyóirat-állományának összetételét vizsgálták meg és mutatták bed

A már fentebb említett publikációnk, illetőleg annak másodközlése felment bennünket a Szombathelyi Polgári Olvasótársaság megalakulásának részletes ismertetésétől, illetőleg az alapszabályok szövegszerű elemzésétől és bemutatásától, ugyanakkor itt is nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy azok szövegének, illetőleg az annak részét képező tagnévsor, pontosabban a tagok foglalkozási összetételének vizsgálata is egyértelműen bizonyította, hogy az egyesület valóban a maga elé tűzött alapvető célnak megfelelően igyekezett működni, hiszen a Szombathelyi 2. vagy Polgári Olvasótársaságot a privilegizált püspöki mezőváros társadalmának középrétegeiből származó, olyan iparűzők, kereskedők, értelmiségiek és alkalmazottak alapították, akik valószínűleg nem kívántak, de lehet, hogy nem is tudtak a Szombathelyi Kaszinó tagságához csadakozni.3 * * 6

Az azóta elvégzett kutatatásaink alapján elmondható, hogy aló alapító tag — akik közül 15-nek ismerjük a foglalkozását — között nem kevesebb mint három olyan személy - névszerint Nikits Ignác ács, Irlinger Károly városi másodaljegyző és Haller János (1814-?) kereskedő - is akadt, akik az alapításkor nem tartoztak Szombathely polgárai közé, mivel Nikits — bár már korábban benyújtotta kérelmét, de az alapszabályzat megszületése után 2 héttel, Irlinger azonban csak 1840-ben, Haller pedig 1841 -ben tette le a polgáresküt.7 Megemlítendő, hogy az alapítók egyike, Simon Antal mészáros nemesi címmel rendelkezett,8 míg az társaság megalakulásának másnapján, azaz 1837. január 7-én megtartott tanácsülésén felvételét kérő Hegedűs Sándor - aki 1830. március 1-től Vas vármegye első földmérőjének, azaz főmérnökének hivatalát töltötte be - szintúgy nemes volt, és aki szintén csak később, 1840-ben lett szombathelyi polgár.9

Az Szombathelyi Polgári Olvasótársaság alapító tagjai már a megalakulás napján megválasztották — és ezt az alapszabályzatba is belefoglalták — a szervezet tisztségviselőit, így az elnöki, az elnök kérésére létrehozott alelnöki, a pénztárosi, a levéltáro-3 HutüJózsef: A veszprémi olvasótársaság története, 1841—1844. Adalékok a Veszprém megyei reformkori Egyletek történetéhez. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 18. Szerk. Törőcsik Zoltán, Uzsoki András. Veszprém, 1987. (továbbiakban: Hudi, 1987.) 451-475. p.; Uő: A komáromi református egyházmegyei olvasótársaság a reformkorban. = Acta Papensia, 2006. 1 -4. sz. (továbbiakban: Hudi, 2006.) 199-212. p.; Murányi La/os: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája. A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság, 1838-1849. Székesfehérvár, 1993. (továbbiakban: Murányi, 1993.) 150 p. (Fejér Megyei Levéltár közleményei; 16.)

6 Tilcsik, 1985. 30-31., 32., 34. p.; Tilcsik, 1994. 56-60. p.

MNL VaML Szvkt. Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Ktjkv.) 442/1835— 1836., 468/1835-1836., 532/1836-1837., 20/1840-1841., 665/1840-1841.

8 MNL VaML Szvkt. Ktjkv. 151/1825-1826.

9 MNL VaML Vas vármegye nemesi köz- és kisgvűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 245/1830.; MNL VaML Szvkt. Ktjkv. 263/1835-1836, 802/1839-1840, 815/1839-1840, 816/1839-1840, 65/1840-1841.

205