Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Németh Balázs: 1918 a háborús kitüntetések tükrében
tek vagy időközben a korábban adományozott kitüntetés igazolványát elvesztették. Horthy Miklós kormányzó 1938-ban a felvidéki, 1940-ben az erdélyi, majd 1941-ben a délvidéki területek visszacsatolása alkalmával rendelte el a Sebesültek érmének utólagos adományozását az arra jogosultaknak.16 Még ezt megelőzően érintőlegesen szintén előkerült az érdem jel ügye. A kormányzó ugyanis 1931. március 31-én hadirokkant jelvényt alapított, amelyet mindazok megkaphattak, „akik a világháború idején, mint a volt fegyveres erő tagjai megsebesültek és egen sebesülésük, vagy háborús katonai szolgálatuk ideje alatt önhibájukon kívül szerzett betegségük következtében (...) egészségükben maradandóan károsultak és kjeresetképességükben legalább 25°/o-kal csökkentek” í1 A jelvény 22 mm átmérőjű aranyozott fémből készült, a Szent Korona alatt elhelyezett babérkoszorúból, közepén „HR” rövidítésből állt. Hadirokkantaknak a Sebesültek Érmének szalagján kellett elhelyezniük. A rendszerváltást követően hosszú pihenő után újból feléledt a már elfeledett kitüntetés. A Magyar Honvédség hadműveletei során megsebesült katonáknak 2002-ben Sebesülési Szolgálati Érdemjelet alapítottak, amely ma is adományozható.18 E kitüntetés mind szalagjában, mind pedig az érmen szereplő mottóban („LAESO MILITI”) elődjét mintázza. ARANYSARKANTYÚS VITÉZEK JELVÉNYE A királykoronázásokon történő aranysarkantyús vitézzé avatásnak több évszázadra visszamenő hagyománya volt, egészen az utolsó királykoronázásig. Az első avatás időpontját illetően a történettudomány nincs egységes állásponton. Van olyan forrás, mely II. Lajos koronázásának idejére teszi az első magyar aranysarkantyús vitézavatást,19 míg más megközelítés szerint némileg később, 1563-ban, I. Miksa koronázása alkalmával avattak első ízben.20 Ha az avatás első időpontja jelen ismereteink alapján nem is állapítható meg pontosan, azt bizonyosan tudjuk, hogy épp I. Miksa 1563. szeptember 8-ai koronázásán avatott vitézek névsora maradt fönn elsőként.21 1916. november 21-én, uralkodásának 68. évében meghalt Ferenc József, akit IV. Károly követett a trónon. Az évszázados hagyományt az új uralkodó koronázása alkalmával is fel kívánták eleveníteni a szervezők, így a koronázási ünnepség megszervezésével egyidőben elkezdődött a számításba jöhető jelöltek kiválasztása az aranysarkantyús vitézzé avatáshoz. A kiválasztási eljárás politikai feladatot jelentett, hiszen a jelöltek is elsősorban a nemesek köréből kerültek ki. A kiválasztás szempontjai között elsődleges fontosságú volt ugyan, hogy a jelöltek a „harctéri szolgálat által érdemesük olyan egyéneM’ legyenek, „akik az ellenség előtt tanúsított 16 13801 /ein./8.-1938.SZ. = RK, 1938. jűl. 15. 188. p.; 114.856/eln./8.-1940.sz. = RK, 1941. jan. 7. 2. p; 60.981 /eln./8. e.-1941.sz. = RK, 1941. okt. 21. 553. p 17 3076/cin./8.-1931 .sz. = RK, 1932. jan. 1. 1-2. p. 18 A honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekről szóló 27/2002. (1V.17.) HM rendelet 1/A. §. 1 ’ Felszeghy, 1943. 428. p. 20 Kisfaludi Kassics Ignacy Érdem koszorúk vagy értekezés A’ Felséges Austriai, Császári és Királyi uralkodó Házat illető Jeles Rendekről, megtiszteltetésekrűl és jutalmazásoknál, toldalékkép pedig Európában most virágzó egyéb Jeles Rendekről is. Bécs, 1840. 299-303. p. 21 Ekkor négy vitéz avatása történt meg, akik a török elleni háborúkban kitüntették magukat. Idézi Felszeghy, Í943. 429 p. 437
