Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Király Levente Zoltán - Tokai Gábor: Feltárul a Rohonci kódex titka: egy 400 éves kód feltörése
kifejezéseit. Ekkor hívták fel a figyelmét a Rohonci kódexre, amelynek megfejtésében hasonló apró, mégis igen jelentős lépéseket tett,4 * s amelyekről később még lesz szó. Az írás következő módszeres kutatója Locsmándi Miklós volt, aki számítógéppel próbálta elemezni az írás jellemzőit. Bár az ő kutatása sem hozott látványos eredményt, mégis tett néhány olyan lépést Gyürk felfedezései nyomán, amelyek meghatározóak lettek a későbbiekben. Érdekesség, hogy 1995. évi kutatását csak 2005-ben publikálta.3 Itt érdemes kitérni arra, hogy a kódex körül jelentős mennyiségű áltudományos irodalom is született, melynek egyik jelentős fóruma az a Túrán c. folyóirat, amelyben Locsmándi tanulmánya is megjelent. Ez adhat némi fenntartásra okot, mivel a Túrán inkább közösségi, mintsem tudományos folyóirat. Locsmándi írása azonban szellemiségében maximálisan tudományos, hipotéziseit kizárólag tapasztalad úton kívánta igazolni, például számítógépes statisztikai mérésekkel. Később említjük is majd olyan észrevételét, amely termékenyítőleg hatott a továbblépésben. Az áltudományos irodalom másik jelentős bázisa Románia — a kódex facsimileoldalai is rajtuk keresztül kerültek fel először az internetre. Hozzá kell azonban tenni, hogy 2010 körül az interneten tudományos igényű amatőr román kutatók is megjelentek, mint pl. Delia Huegel6 * vagy Marius-Adrian Oancea, de egyikük sem ért el több eredményt, mint addig mások. Az elmúlt évtizedben mintegy feltorlódott a kódexszel kapcsolatos tudományos publikációk száma. Láng Benedek a Cryptologia nevű szaklapban publikálta kódfejtési kudarcának igen jelentős melléktermékét, amelynek legnagyobb érdeme, hogy a koraújkori titkosírásokkal hasonlítja össze a kódex írását, s jól körvonalazza a kódolás típusát, ami meghatározó a fejtés módszerében, sőt a megfejthetőség kérdésében is.8 * Láng Benedek végül egy tudományos—ismeretterjesztő könyvben magyarul is összefoglalta mindazt, amit a témáról gyűjtött.4 Ugyanezekben az években Tokai Gábor, a Nemzeti Galéria munkatársa is több rövid írást közölt az Elet és Tudományban a kódexről.10 Tokai művészettörténészként is foglalkozott a kódexszel, bár amint azt magánbeszélgetésekben el szokta mondani, az ókori megfejteden írások iránti lelkesedése tette azt számára érdekessé. A kódex a komplex kódavagy írásfejtés módszerének gyakorlását tette számára lehetővé. Munkájában az intuíció és a módszeresség olyan sajátos egyensúlyban van, amelynek révén végül neki sikerült az 4 Gyürk Ottó: Megfejthető-e a Rohonci-kódex? = Élet és Tudomány (továbbiakban: ÉT), 1970. 25. sz. (továbbiakban: Gyürk, 1970.) 1923-1928. p. 3 Locsmándi Miklós: A Rohonci Kódex. Egy rejtélyes középkori írás megfejtési kísérlete. = Túrán, 2005. 1. sz. (továbbiakban: Locsmándi, 2005.) 41-58. p. 6 The Codex from Rohonc Project (2013), https://rohonczcodex.wordpress.com (Megtekintve: 2016. április 23.) Rohonc Codex as seen by Marius-Adrian Oancea (2009-2011), http://rohoncbyoancea.blogspot. com (Megtekintve: 2016. április 23.) 8 Láng Benedek: Why don’t we decipher an outdated cipher system? The Codex of Rohonc. = Cryptologia, 2010. 34. sz. (továbbiakban: Láng, 2010.) 115-144. p. 4 Uő: A rohonci kód. Bp., 2011. 227. p. 111 Tokai Gábor: A Rohonci-kódex művészettörténész szemmel. = ÉT, 2010. 30. sz. 938-940. p., 32. sz. 1004-1006. p., 35. sz. 1104-1106. p.; US: Az első lépések a Rohonci-kódex megfejtéséhez. = ÉT, 2010. 52-53. sz. 1675-1678. p., 2011.2. sz. 50-53. p. 171
