Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Tilcsik György: Bűnös vagy áldozat? Stepanek József ács Szombathely Város Büntetőtörvényszéke előtt 1817-ben
rül Csavar István Föl és Új utca sarkán álló, zsúptetős házának eresz alatti részét — nem tudni milyen eszközzel - meggyújtotta. Az északi irányból fújó erős szél miatt a lángok rendkívül gyorsan továbbterjedtek, és ennek következtében hét személy meghalt,38 több száz marha elpusztult és 2 millió forintnál nagyobb kár keletkezett. Tóth Imre elismerte ugyan, hogy Stepaneket nem érték tetten, és ő sem tett beismerő vallomást,’9 „... mindazonáltal mégis oly terhes gyanúság támosgtatott ellene, hogy a.z akkjori időpontban tett ide s tóvá járkálásai miatt, és a tűz alkalmatosságával is megmutatott illetlen viseletére és beszédjeire jobban mint sem, kJ lehetne azt hozni, hogy ő volt a városnak fólgyújtója.”40 A városi alügyész amellett, hogy állításainak és álláspontjának igazolására a bíróság elé terjesztette az ács kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet, továbbá 12 szernél}' július 22-én, 23-án, 24-én és 25-én rögzített tanúvallomását, és kérte azok meghitelesítését, egyúttal indítványozta, hogy Stepaneket a Praxix Criminalis 83. cikkelye41 szerint az okozott károk megtérítésén túl, szigorú és példás büntetésre ítélje Szombathely Város Törvényszéke. Ezután a Stepanek vallomását — amelyet az ács változtatás nélkül helybenhagyott — hitelesítették,42 majd pedig a beterjesztett tanúvallomásokat olvasták fel.43 Ezek közül hat - nevezetesen Pössel Mihályé, Szilágyi Jánosé, Hujber Jánosé, Spreitzenpart Andrásé, Czibók Györggyé és Bitterle Györgyé - tartalmazott több-kövesebb információt arról, hogy mi történt 1817. április 27-én este az óperinti kocsmában, négy - Hammin Franciskáé, Straule Fülöpé, Korándi Ferencé és Zwelfer Mihályé — a Szarvas 38 Ennek ellentmondanak ugyan a rendelkezésünkre álló anyakönyvi adatok, ám sajnos, nem állapítható meg egzakt módon, hogy ténylegesen hány személy halt meg a tűz következtében. A szombathelyi római katolikus plébánia halotti anyakönyvébe 1817. április 27-én öt személy halálát jegyezték be, akiknek neve, életkora családi állapota az követezők voltak: Fuiszi Ferenc 17 éves nőtlen, Graff Ferencné Korándi Terézia 35 éves férjezett, gyermeke Graff Károly 1/2 éves, Horváth Ferenc 90 éves özvegy és Kovács Anna 66 éves férjezett személy. Mégoly alapos kutatással is közülük csak Fuiszi Ferenc lakóhelyét tudtuk azonosítani. Vélhetőleg ő apja, Fuisz Ferenc kovács Föl utcában lévő házában (ma: Kőszegi utca 5.) élt. Ugyanakkor feltűnő, hogy Graff Ferencé és 1 /2 éves gyermeke egyazon napon halt meg. Megjegyezzük, hogy közvcdenül a tűzvész utáni napokban április 30-án két - Horváth Erzsébet 1/2 éves és egy ismereden olasz származású, 48 év körüli -, május 2-án és 3-án pedig egy-egy - Tóth József 75 éves, nős és Teminger Antal 78 éves, Lengyelországból származó - személy halt meg Szombathelyen. MNL VaML Mikrofilmtár. Szombathely, római katolikus halottí anyakönyvek, (továbbiakban: r. k. hal. akv.) Figyelemmel a természetes okból bekövetkező halálesetek számára, előbbi adatok alapján részünkről túlzónak tartjuk, hogy a Szombathelyen 1817. április 27-én kitört tűzvész következtében heten vesztették életüket. 39 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1817. július 26. 40 Uo. 41 Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis. Serenissimo regi apostolico Hungáriáé Josepho 1. dicata. Sumptibus eminentissimi principis cardinalis a Kollonicz. Edito III. Tyrnaviae, 1732. 52-53. p. A „Praxis criminalis ...” a korszakban használatos büntetőkódex volt. Az eredetileg Alsó-Ausztria számára készült, és III. Ferdinánd német-római császár és magyar király (1608-1657., ur. 1637-1657) által 1656-ban szentesített törvénykönyvet a bécsi udvar Kollonics Lipót bíborossal latin nyelvre lefordíttatta, és az „Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis. ...” címmel először 1687-ben, majd több további kiadásban is megjelent. Jóllehet Magyarországon sohasem emelkedett jogerőre, azt a hazai bíróságok ítélkezéseik során alkalmazták. Csizmadia—Kovács- Asztalos, 1975. 307-308. p.; Segememcs Pál: Magyar fenyitő törvén)'. 4. javított s a legújabb törvényekés rendeletekkel bővített Idád. Jav., bóv. Okröss Bálint. Pest, 1865. 39. p. 42 MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pm. „A”. Stepanek józsef vallomása, Szombathely, 1817. július 23. 4' MNL VaML Szvkt. TBp. SJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1817. július 26. 99
