Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Csepeli György: A bűnbakképzés szociálpszichológiai gyökerei és működési mechanizmusa

A leendő bűnbakokban a hübrisz munkál, amely elhiteti velük, hogy amit mások nem tudnak megoldani, ők majd megoldják. Hősök akarnak lenni, mindenáron. A fék­telen ambíció azonban rossz tanácsadó. A kudarc ára, hogy a hősből lúzer lesz. A fenomenológiai okság hordozói nem feltédenül egyének. Csoportok, közös­ségek is alkalmasak arra, hogy a sztereotípia és az előítélet torzító tükrében egységes egészként tűnjenek fel tagjaik, akiket a közös sors oksági viszonyba hoz más csopor­tokkal. A bűnbakká tett csoportok sorsa a tartós hátrányos megkülönböztetés, elkülö­nítés, üldözés és „végső megoldásként” a megsemmisítés. A kényszerűen bűnbak szerepbe került személyek hatalmas szolgálatot tesznek a közösségnek, amelynek tagjai mentesülnek a saját bűneikkel, mulasztásaikkal való szembenézés kínjaitól. A bűnbak magyarázatot és felmentést ad a többség tagjainak, akik nemcsak a gondolkodásra, hanem a jóra is restek. És talán éppen ebben van a bűnbak társadalomlélektani konstrukciójának a legmélyebb értelme. Mint amikor nap­­fogyatkozáskor a Hold eltakarja a tekintet elől a Napot, és a táj sötétbe borul, a bűn­bak is bakacsinba borítja az erkölcsi teret, amelyben nem lehet feltenni a lét igazán ri­asztó kérdéseit, amelyekre sem a hamis realista, sem a túlfeszített lényeglátó nem tudja a választ. Válasz ugyanis ezekre a kérdésekre nincs. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom