Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)

Bűnbakok Vas vármegye 17 - 20. századi történetében - Csepeli György: A bűnbakképzés szociálpszichológiai gyökerei és működési mechanizmusa

és egy külső, valamint egy ideiglenes és egy tartós változata. A külső és a belső tengely valamint az akut és a krónikus tengely kombinációja négy oktípust eredményez:

1. ) Belső ideiglenes;

2. ) Belső tartós;

3. ) Külső ideiglenes;

4. ) Külső tartós.

A belső ideiglenes ok a személyben van, de hatása nem tartós. Ilyen ok a hangulat, a kedély, amely jön és megy. A belső tartós ok forrása a személy genetikai meghatározottsága, megszállottsága, kötődése vagy azonosulása egy nála hatalmasabb szervezethez, személyhez. A külső ideiglenes ok a véletlenben gyökerezik. A külső tartós ok a kényszerpályák következménye, de vagy a földrajzi hely, amely nem változtatható, nem változó.

A fenomenológiai okság titka az egyszerűség, a könnyű megértés, az erőfeszítést nem igénylő felidézés, a könnyen kommunikálhatóság, amelyeket együttvéve Dániel Kahneman „elérhetőségnek” nevez.6 Nem véletlen, hogy az okokat ugyanazon mindennapi tapasztalat termek és tartja fenn, mint az előítéleteteket, a rémhíreket.

A fenomenológiai okság nem ártatlan értelmezési eszköz, hanem fegyver, amely védekezésre és támadásra egyaránt alkalmas. Aki az okot tulajdonítja, az nem a semmiben, hanem éppen a Semmi fenyegetésével szemben létrejött, társadalmilag szerkesztett valóságban él, ahol érdekek, értékek, szenvedélyek, elfogultságok uralkodnak. Ezt a valóságot áthatja a Szeretet és a Viszály erői által meghatározott harci terep, ahol sokan akarnak győzni, de a végén sokan veszítenek és kevesen győznek.

Az okok kiválóan alkalmasak arra, hogy a harcban fegyverként szolgáljanak, mivel nélkülük nem lehetne a győzelmeket és a vereségeket megmagyarázni. Ha nem lennének könnyen hihető okok, a győztesnek nem lenne igaza, a vesztes pedig belepusztulna az önmardosásba. A sikereket a győző magának tulajdonítja, aminek során tartós és ideiglenes okokat egyaránt alkalmaz, amelyek többnyire belsők, és a győztes erkölcseiben, képességeiben, gazdasági és egyéb erőinek bőségében gyökereznek. Alkalmanként a győztes elismeri, hogy szerencséje volt.

A vereség megmagyarázása nehezebb, de nem lehetetlen. Vannak mentegető okok, amelyek megváltoztathatatlan külső körülményekből vagy ideiglenes belső állapotokból fakadnak. A magyar nemzetkarakterológiából jól ismert belső ideiglenes ok a „szalmaláng”, amely hol hat, hol eltűnik. Belső tartós párja az „áruló”, aki már bűnbak aspiráns. Külső tartós ok a „magyar átok”. Jól ismert, a magyar Himnusz szerzője által felhasznált külső ok a „balsors.”7

A bűnbakok a vádaskodó attribúció ideális megtestesítői. Akár egy személy, akár egy egész csoport keresi kudarcai okát, a bűnbak mindig a Másik, aki ártani, pusztítani akart, rátámadva az ártatlanokra. Fokozza a bűnbakképzés erejét, ha a bűnbakként ágens nem puszta kívülálló, hanem a bűnként beállított kudarcot elszenvedő személylyel vagy közösséggel eredetileg asszociatív kapcsolatban álló személy vagy csoport, akiket belső és ideiglenes okok, mint például a bosszú, az árulás, a nagyravágyás vitt

6 Kahneman, Daniét Gyors és lassú gondolkodás. Ford. Bányász Réka. Bp., 2013. 604 p. (HVG könyvek)

Csepeli György: A kudarc hermeneutikája. = Kritika, 2008. 11. sz. 10-12. p.

82