Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Utak, utazók, utazások Vas vármegyében az 1 - 20. században - Tilcsik György: "(H)Arccal a vasút felé!" A szombathelyi személyszálllító vállalkozók konfliktusai a soproni és a kőszegi bérkocsis céhek tagjaival az 1840-es években
a szombathelyi tanács a bérkocsisok személyszállító tevékenységet már ekkor, de később tett különféle megnyilatkozásaiban is, konzekvensen szabad vállalkozásnak, nem pedig céhes keretek között történő iparűzésnek nevezte és tekintette66 annak ellenére, hogy a soproni bérkocsisok céhe 1669-ben alakult, a pozsonyiak 1818-ban, a kőszegiek pedig 1840-ben kaptak céhprivilégiumot.67 A soproni bérkocsis céh nem késlekedett, és a szombathelyi tanácsülés döntésére már annak másnapját reagált, mely tény egyértelműen azt bizonyítja, hogy a céh, pontosabban a céhtagok számára nagyon is fontos volt a Sopron és Szombathely közötti járatok működtetése. Trogmayr János és Wagner Alajos, a soproni bérkocsis céh főmestere és almestere, Sopronban, 1846. július 5-én kelt levelük elején azonnal leszögezték, hogy mindenképpen szükségesnek látják, hogy a Bécs és a magyarországi vidéki városok közötti forgalom élénkítése céljából Sopron és Szombathely között jobb legyen az összeköttetés, és ezért határozták el, hogy a két város között napi járatokat létesítenek. Miután azonban — folytatódott levél — az érintett településnek rendészeti okokból is tudnia kell az ilyen vállalkozásokról, hivatalosan is tájékoztatják Szombathely városát szándékukról. Beadványukhoz mellékelték a működésüket propagáló, németnyelvű hirdetményüket, és végül a városi tanács pártfogását kérve deklarálták, hogy az 1840:20. te. alapján végzendő mindenféle tevékenységükkel összefüggő felelősség terhét egyetemlegesen magukra vállalják. A levél mellékleteként benyújtott, Sopronban, 1846. július 2-án készült, „Oedenburg—Steinamanger Stellfuhren Ankündigung” című, németnyelvű nyomtatott hirdetmény arról tudósította olvasóit, hogy a soproni bérkocsisok július 12-től naponta járatokat indítanak Kőszeg - ahol a kocsik a „Fehér huszár” fogadónál rövid ideig megállnak — érintésével Szombathelyre és vissza. A Szombathelyről való indulás időpontjárt úgy állapították meg, hogy az utazóknak lehetősége legyen a Gloggnitz és Bécs között közlekedő vasútra Bécsújhelyen felszállva még az indulás napján a császárvárosba megérkezni, mégpedig a Sopronból a bécsújhelyi vasútállomásra naponta induló bérkocsijáratok valamelyikének igénybevételével. A nyomtatvány — amely a propagált személyfuvarozást végző személyeket vállalkozóknak, szövege szerint „Unternehmer”-nek titulálta — mindezek mellett egyrészt közölte, hogy a kocsik Sopronból a „Fehér Rózsa” és a „Magyar Király”,68 Szombathelyről pedig az „Arany Sas” nevet viselő városi fogadótól69 indulnak, másrészt természetesen tartalmazta az utazási díjszabást is. Ez utób-66 MNL VaiML Szvkt. Ktjkv. 315/1846-1847., 353/1846-1847., 374/1846-1847., 949/1847-1848.; MNL VaML Kőszeg város tanácsának iratai (továbbiakban: Kvt.) Tanácsi iratok (továbbiakban: Tir.) 172/1848. 6' MNL Gyór-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára. Sopron város tanácsának iratai. Acta Politica et Oeconomica. fase. XIV. nr. 12.089.; MNL VaML Kvt. Tir. 1455/1847.; Lovas, 1971. 256-257. p. 68 MNL VaML Szvkt. Ktir. fasc. 178. nr. 104. 69 Eddigi ismereteink szerint a Szombathely mezőváros tulajdonában volt, a 18. század elejétől a 19. század negyedik negyedéig működött fogadónak nem volt megkülönböztető neve, és azt az iratok „csak” városi fogadóként említik. így ez az első olyan adat, amely Szombathely város fogadójának egykori elnevezéséről tudósít. A fogadónak helyet adó épület történetére lásd: Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében. In: Előadások Vas megye történetéről. 4. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004. 417-433. p. (Archivum Comitatus Castriferrei; 1.) 56
