Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Feiszt György: Az 1. világháború hőseinek Vas megyei emlékművei
összegzése elég siralmas állapotot mutatott. A hegyfalui körjegyzőség négy községéről ez olvasható: „Több i^ben meg lett kísérelve a felállítás, azonban a lakosság a ho^gájárulástól teljesen elzárkózik, községi vagyon nincsen.”9 Az emlékműállítás még nagyobb településeknek is komoly anyagi tehervállalást jelentett, nem tanulság nélkül való áttekinteni, hogy a járási székhelyeknek is milyen gondot okozott a feladat megvalósítása. Celldömölk nagyközség a frontokon elhunyt hősök emlékének megörökítésére 1925 februárjában Pletnits Ferenc kormányfőtanácsos ügyvéd elnökletével „Hősök emlékét megörökítő Bizottság”-ot hozott létre. A szoborállítás anyagi alapjait előteremteni hivatott testület júniusi ülésén bejelentette, hogy 26 millió koronát, a költségek egyharmadát sikerült összegyűjtenie, és határozott arról, hogy Gách István budapesti szobrászművésznek a fronton megsebesült, de fegyverét még haláltusájában is markoló honvédet támogató buzogányos vitézt ábrázoló kétalakos kompozícióját rendeli meg. Az elkészült bronzszobor 1926 júniusában érkezett meg Celldömölkre. Avatása 1926. október 10-én történt meg.10 Körmenden a Fuchs Ferenc esperes elnökletével működő emlékműbizottság alkotóművésznek Kisfaludi Strobl Zsigmondot (1884— 1975) kérte fel. A budapesti szobrász 1926 áprilisában a bizottság tagjaival egy körmendi látogatás keretében megtekintette a műalkotás tervezett helyszínét és tisztázta annak koncepcióját.'1 A 242 körmendi hősi halott emlékére állított monumentális szoborcsoportot 1927. október 2-án Tarányi Ferenc főispán, Horváth Kálmán alispán, a honvédelmi minisztérium és a katonaság képviselői, valamint Vas vármegye notabilitásainak jelenlétében ünnepélyesen avatták fel.12 Az 1924. évi 14. te. május utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé, a „Hősök napjává” nyilvánította. Ennek nyomán az 1. világháborúban elhunyt több mint 1000 magyar és más nemzetiségű katona exhumált földi maradványa Szombathelyen a Warga László és Wälder Gyula tervezte új temetőben sorokba rendezett sírokban kapott helyet. A közbeszédben csak „Hősök sírkertjének” nevezett temető lett az évente megrendezett városi emlékünnepségek helyszíne, ahova a Városi Mérnöki Hivatal felkérésére Rumi Rajki István (1881—1941) készített emlékműtervet. A szombathelyi szobrászművész honfoglalás kori viseletben, szájához szarvkürtöt emelve, az Árpádház oroszlános pajzsa mögött álló harcosa szuggesztíven vizionálja a régi idők harci dicsőségét, miközben a helyhez illően idézi a holtakat feltámadásra hívó ítéletnapi trombitást. A Hősi Emlékműterveket Bíráló Bizottság az alkotás művészi értékeit „a nagy kompozícióban, azanatómiai hitelességben és a sablonoktól mentes remek megoldásban” látva a felállításhoz megadta a támogatását. A műalkotás avató ünnepségét 1928. május 20-án tartották.13 Kőszeg város képviselő-testülete 1932-ben arról határozott, hogy az 1532. évi ostrom 400 éves jubileumát összekapcsolja a város 1. világháborúban hősi halt fiai emlékének megörökítésével. Jambrits Lajos polgármester a grandiózus terv megvalósítása érdekében közadakozásra hívta fel a város polgárait. Az Opaterny Flóris (1853-1939) budapesti építész tervezte „Hősök tornyának” építése március 10-én kezdődött, az 1932. 4 MNL VaML Sárvári járás fószolgabírájának iratai. Közig. ir. 4412/1928. 10 A celldömölki hősök emlékművének leleplezése. = Vvm., 1926. okt. 13. 3. p. " Kisfaludi Strobl Zsigmond Körmenden. = Vvm., 1926. ápr, 10. 5. p. 12 MNL Országos Levéltára Magyar Távirati Iroda. Napi hírek/Napi tudósítások 1927. október 4. 1. kiad. 1 ’ A hősök emlékünnepe. = Hír, 1928. máj. 22. 1. p. 484
