Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Forradalmak és háborúk kora. 1948 - 1849 és 1914 - 1918 eseményei Vas vármegyében - Bajzik Zsolt: A háborús sebesültek ápolása és hadigondozása Vas vármegyében, 1914 - 1918
A háborús nehézségek közepette gyakran adott hírt a sajtó arról is, hogy adományokkal segítették a háború áldozatait. Beck Artúr és felesége, Engel Vilma, a táplánfai Széli-birtok új tulajdonosai a 83. gyalogezred rokkantjai, hősi halált halt katonáinak özvegyei és árvái részére 500 koronát adományozott.153 A szombathelyi katonai parancsnokság 1917 májusában megkereste a város vezetőségét, hogy a Szombathelyen elhunyt katonákat közös temetőben helyezzék örök nyugalomra. Erre a célra 1500 sírhelyet jelöltek ki, és főbejárattól széles utat kívántak építeni a hősi parcellához.154 * Októberben már 800 katonáról írtak a helyi sajtóban, akik mind a katonai tartalékkórházban hunytak el.153 1917 júniusában Békássy István főispán Pethő Ernőt érdemei elismeréséül kinevezte tiszteletbeli főorvosnak, aki már korábban elnyerte a vöröskeresztes második osztályú díszérmet, majd a koronás arany érdemkeresztet vitézségi éremmel, 1916 áprilisában pedig ezredorvossá léptették elő. Pethő Ernő mintakórházzá varázsolta a rábízott hadikórházat, ahol nem csak katonák, hanem civil beteg ezreit is gyógyította. A mozgósításkor főorvosi rangban vonult be a katonai szolgálatra és egyből a harctérre vezényelték, ahonnan 3 hónap múlva betegen került Szombathelyre. Gyógyulása után már operációkat vállalt az Emberbaráti Kórházban, de elhelyezték a kleinmüncheni (Linz, Ausztria) fogolytáborba, ahol a kiütéses tífuszosokat kezelte. Rövidesen visszakerült Szombathelyre, ahol 1915. május 25-én átvette az „ötös” tartalékkórház vezetését. 1917 tavaszáig már több mint 20.000 katonát kezelt, 1800 műtétet végzett, míg az Emberbaráti kórházban is meghaladta az 500-at a sebészeti esetek száma.156 1917 májusában a Szenteleken 2 éven keresztül fenntartott vöröskeresztes kórházat a pozsonyi katonai parancsnokság a szállítási nehézségek miatt megszüntette.157 A vöröskereszt sebesült katonák ezreinek ápolásához tartott fenn kórházakat és biztosította a működésükhöz az önkéntes ápolónőket. A szombathelyi vöröskereszt 1918 januárjáig 1.700.000 koronát fordított a katonák kezelésére.158 A HÁTORSZÁG JÁRVÁNY ELLENI VÉDELME ÉS A KÜLÖNLEGES GYÓGYINTÉZETEK KIALAKÍTÁSA VAS VÁRMEGYÉBEN, 1914-1918 Az északi harctéren már a háború kitörését követően hamarosan járványok törtek ki, ezért 14 betegmegfigyelő állomás felállítását rendelték el.159 Ezek — a besztercebányai és a rózsahegyi kivételével — vasúttal könnyen megközelíthető helyen létesül-1з3 Adomány a háziezredünk segítő alapjára. = SZÚ, 1916. jún. 11. 5. p. 154 Hősök temetője. = Vvm., 1917. máj. 15. 2. p. 133 Virágot a hősök sírjára. = Vvm., 1917. okt. 18. 2. p. ьб Dr. Pető Ernő - vasmegyei tiszteletbeli főorvos. = Vvm., 1917. jún. 10. 2-3. p. b7 Megszűnt a szenteleki Vöröskereszt Kórház. = Vvm., 1917. máj. 12. 2. p. b8 A Vörös Kereszt működése. = Vvm., 1918. jan. 27. 3. p. 1з9 Besztercebánya (ma: Banská Bystrica, Szlovákia), Kassa, Losonc (ma: Lučenc, Szlovákia), Nyitra (ma: Nitra, Szlovákia), Rózsahegy (ma: Ružemberok, Szlovákia), Trencsén (ma: Trenčin, Szlovákia), Zsolna (ma: Zilina, Szlovákia), Munkács (ma: Mukacevo, Ukrajna), Ungvár (ma: Uzshorod, Ukrajna), Szatmárnémeti (ma: Satu Mare, Románia), Debrecen, Miskolc Nyíregyháza és Sátoraljaújhely határában létesültek a barakkvárosok. Kiss László: A hátország járvány elleni védelme a I. világháború idején. A betegmegfigyelő állomások (barakk-kórházak). = Orvosi Hetilap, 2004. szept. 5. (továbbiakban: Kiss, 2004.) 1865. p. 472
